ügyfél: Az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.

ügyfélkapu: Olyan eszköz, amely biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervekkel.

ügygondnok: Ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek nincsen törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincsen meghatalmazottja, az ügyben eljáró bíróság a fél részére ügygondnokot rendel ki.

ügyirat: A bíróság rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkezett, az azonos ügyre vonatkozó papír alapú vagy elektronikus iratok összessége, amelyeket az ügyintézés valamennyi szakaszában együtt kell kezelni.

ügyfél: Az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.

ügyfélkapu: Olyan eszköz, amely biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervekkel.

ügyészség: a Legfőbb ügyész vezetése alatt álló szervezet, amely az alkotmányos rend védelme érdekében gondoskodik a bűncselekmények üldözéséről, nyomozást felügyel, vádat képvisel, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás felett, és általában gondoskodik az állampolgári jogok védelméről. Az ügyészség fő feladata a vád képviselete a büntető ügyekben.

ügyvéd: az ügyvédi kamara tagja, feladata, hogy ügyfelét megbízás vagy kirendelés alapján jogai és kötelezettségei gyakorlásához hozzásegítse. A bíróságok és más hatóságok előtt képviseli ügyfelét, eljár védelmében, jogi tájékoztatást ad, szerződéseket, beadványokat készít stb.

ügyvéd kirendelése: Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként  jár el. A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.

ügyvédi ellenjegyzés: Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. Ügyvédi ellenjegyzést követel meg a jogalkotó például a gazdasági társaságok társasági szerződései, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést megalapozó okiratok esetében. (tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzés) vagy a házassági vagyonjogi szerződésnél.

üzemi baleset (tb. ellátások szempontjából fontos fogalom): Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

Nem üzemi baleset az a baleset, amely

a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy

b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy

c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

üzemi képviselők: Az adott ország jogszabályai, vagy gyakorlata szerint a munkavállalók üzemi képviselőinek elismert személyek, akik

a) szakszervezeti képviselők, azaz a szakszervezetek vagy a szakszervezeti tagok által kinevezett vagy megválasztott képviselők; illetve

b) választott képviselők, azaz az üzem munkavállalói által a nemzeti jogalkotás vagy kollektív szerződések rendelkezéseinek megfelelően szabadon választott olyan képviselők, akiknek tevékenysége nem terjed ki olyan ténykedésekre, amelyeket az adott országban a szakszervezetek kizárólagos előjogának tekintenek.

üzemi megállapodás: Az üzemi tanács és a munkáltató között az üzemi tanács egyes jogosítványairól és a munkáltatóval való kapcsolatrendszert érintő kérdésekről létrehozható megállapodás.

üzemi megbízott: Üzemi tanács helyett üzemi megbízottat kell választani annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma 15-51 fő közötti.

üzemi tanács: A munkavállalók részvételi jogait a munkavállalók közössége nevében gyakorló, munkavállalók által választott testület. Hatáskörét és feladatait a Munka Törvénykönyve, illetve helyileg köthető üzemi megállapodás határozza meg.

üzemi titok: A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott olyan információkat megőrizni, amelynek másokkal való közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.

üzérkedés: Befolyással üzérkedés bűncselekményt (bűntettet) követ el, aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér vagy fogad el. Súlyosabb a büntetési tétel akkor, ha az üzérkedés során az elkövető hivatalos személynek adja ki magát, vagy azt állítja, illetve azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget. Vétségért felelősségre kell vonni azt is, aki nem hivatalos személlyel kapcsolatosan követi el a befolyással üzérkedést.

üzleti titok: A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott olyan információkat megőrizni, amelynek másokkal való közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.

üzletrész: A korlátolt felelősségű társaságban a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot megtestesítő fogalom. Az üzletrész tartalmazza tehát a törzsbetétet, a társaság törzstőkén felüli minden vagyonának (javainak és terheinek) arányos hányadát, valamint a tagsági jogok és kötelezettségek összességét, s mindezekkel kapcsolatos értéknövelő és csökkentő tényezőket, jellemzőket, sajátosságokat.

üzletrész-átruházás: a korlátolt felelősségű társasággal fennálló tagsági viszony megszüntetésének módja; a tag a társaságban fennálló érdekeltségét másik személynek átadja, mely elsősorban adásvételi szerződéssel történik.

üzletszerűség: büntetőjogi fogalomként, a hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekvés.

üzletvezető: a közkereseti társaságnál és betéti társaságnál rendszeresített tevékenység. Az üzletvezető a gazdasági társaság belső életét szervezi, irányítja.

A,  Á,  B,  C,  Cs,  D,  E,  É,  F,  G,  Gy,  H,  I,  Í,  J,  K,  L,  M,  N,  Ny,  O,  Ó,  Ö,  P, R,  S,  Sz,  T,  Ü,  V,  Z,