baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz (a munkavédelmi tv.87§)

 

baleseti ellátás: Baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék.

 

baleseti járadék: Társadalombiztosítástól, munkáltatótól, biztosítótól vagy a kárért felelőstől a balesettel okozott egészségromlás és kár megtérítésére irányuló rendszeres, általában havonként fizetendő kártérítési járandóság.

 

baleseti rokkantsági nyugdíj: Üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás.

 

bank: pénzintézet, amely gazdálkodó szervezetek, a lakosság, az önkormányzatok, a költségvetési szervek és a külföldi jogi és természetes személyek körében betétet gyűjt, hitelt folyósít, számlát vezet és a pénzforgalommal kapcsolatos feladatokat lát el.

 

bankgarancia: szerződést biztosító mellékkötelezettség, a bank kötelezettség vállalása arról, hogy meghatározott feltételek megléte esetén a kedvezményezett részére fizetni fog.

 

barterügylet: Csereügylet. Pénzmozgás nélkül - vagy részben anélkül - áruk, szolgáltatások, jogok és kötelezettségek (például adósságbarter) cseréje.

 

bánatpénz: a szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy valamelyikük, vagy bármelyikük olyan esetben is elállhat a szerződéstől, amikor jogszabály erre nem ad lehetőséget. A bánatpénz szerepeltetése nem erősíti (mint a szerződést biztosító mellékkötelezettségek), hanem ellenkezőleg gyengíti a szerződést! Az elállás jogának elismerése fejében kikötött – a másik fél kártalanítását szolgáló – ellenérték a bánatpénz. A bánatpénzt meghaladó kár megtérítése nem követelhető.

 

beadvány: A hatósághoz, bírósághoz címzett irat.

 

beavatkozás: A polgári perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében az elsőfokú ítélet meghozataláig az avatkozhat be, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dől el.

 

belátási képesség: Az a képesség, amellyel az ép ember magatartása jogkövetkezményeit előre látja és felméri, s ennek megfelelően képes cselekedeteit mérlegelni és irányítani. A személy cselekvőképessége (az tehát, hogy saját maga tehet érvényes jognyilatkozatot) akkor nincsen meg, és a bíróság ezen okból akkor helyezi cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, ha elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel és teljesen hiányzik.

 

belső ellenőr: A költségvetési szervnél főállásban foglalkoztatott vagy megbízási jogviszony keretében belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy.

 

beszedési megbízás: A jogosult megbízza a pénzintézetet, hogy a kötelezettől a javára szóló fizetést a két bankszámla közötti forgalomban teljesítse. (inkasszó) Az azonnali beszedési megbízás közvetlen és feltétel nélküli teljesítési felhatalmazást jelent; érvényesítéséhez a kötelezett előzetes hozzájárulása szükséges.

 

betekintési engedély: Az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében az adatot minősítő által az adattal történő korlátozott rendelkezésre személyre szólóan adott felhatalmazás.

 

betegszabadság: A munkavállalót a betegsége miatti munkaképtelenség idejére - a Munka Törvénykönyve által meghatározott mértékben - megillető szabadság.

 

bérlet: olyan szerződés, amely alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.

 

bírói egyezség: A bíróság előtt kötött, vagy a bíróság által jóváhagyott egyezsége a peres feleknek. A bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha az nem ütközik jogszabályba. A bírói egyezség jogi hatásai azonosak a bírósági ítélettel.

 

bírósági határozat: Ítélet, végzés, meghagyás. Az ítélet polgári perben a per érdemét dönti el a kereseti kérelemről szóló határozattal, büntető perben az ítélet a vádlott bűnösségéről és annak jogkövetkezményeiről, illetve vád alóli felmentéséről dönt. Végzésben határoz a bíróság minden egyéb kérdésről. A meghagyás különleges bírósági határozat, mert tárgyalás nélkül - ennyiben a végzéshez hasonlít - állapít meg fizetési, vagy más kötelezettséget az ítélethez közelítő módon.

 

bírósági letét: Bírósági letétbe helyezésnek teljesítés céljából (teljesítési letét), bírósági vagy hatósági eljárással összefüggésben valamely tárgy megőrzése végett (őrzési letét), elnöki letét vagy óvadék céljából van helye.

 

bírósági végrehajtás: A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, az erről szóló törvény rendelkezései szerint alkalmazott állami kényszerrel kell végrehajtani.

 

bírósági végrehajtó: A bírósági ítéletek végrehajtásának elrendelését a bíróság végzi, s ennek alapján a végrehajtás foganatosítását az önálló bírósági végrehajtó, vagy a megyei bírósági végrehajtó, vagy a végrehajtási ügyintéző teljesíti. Az önálló bírósági végrehajtó a megyei bíróság elnöke által  meghatározott székhelyre és helyi bíróság mellé kinevezett, végrehajtói szakvizsgával rendelkező, a bíróságtól egyébként szervezetileg független (önálló) személy; feladata minden polgári és gazdasági jogi ítélet végrehajtása, amelyben a pernyertes fél ezt kéri, s a bíróság ennek alapján a végrehajtást elrendeli. A megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő; feladata az Államot megillető követelések (pénzbüntetés, pénzbírság, rendbírság, vagyonelkobzás, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny, bűnügyi zárlat) végrehajtása. A végrehajtási ügyintéző bírósági tisztviselőként az erre kijelölt bíró irányításával és felügyelete mellett - a bíró feladatkörében eljárva - kiállítja a végrehajtási lapot, valamint a közvetlen bírósági letiltásról szóló végzést. A végrehajtási ügyintéző hoz meg több - törvényben meghatározott - bírósági végzést a végrehajtási eljárás különböző szakaszaiban. (Például felfüggesztés, megszüntetés, korlátozás, díjmegállapítás.)

 

birtokos: az, aki a dolgot magához veszi, vagy más módon hatalmában tartja.

 

bizonyítási eljárás: A felek vagy a hatóság, bíróság által szükségesnek tartott bizonyítékok feltárásának, tárgyaláson történő bemutatásának és értékelésének folyamata.

 

bíztatási kár: Olyan kár, amely abból a szándékos magatartásból következett, hogy egyik személy a másik jóhiszemű személyt alapos okkal költséges vagy más szempontból kárt eredményező önhibáján kívüli magatartásra indította. (bíztatás)

 

biztosítási intézkedés: Bírósági végrehajtásban biztosítási intézkedés a pénzkövetelés biztosítása és meghatározott dolog zárlata. Mindkét intézkedést akkor rendelheti el a bíróság, ha a követelés teljesítése érdekében végrehajtandó okiratot még nem lehet kiállítani, de a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

 

bírósági út: a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik.

 

bírósági végrehajtás: a vagyoni végrehajtás legáltalánosabb módja, amelynek során a bíróság, ill. a törvényben meghatározott más személyek és szervek, főként vagyoni kényszerrel juttatják érvényre a kötelezettség teljesítésére irányuló jogi szankciót.

 

birtoklás: A hagyományos triász egyik eleme (a használat és a rendelkezés mellett)

Birtoklás az a tényleges helyzet, ha valaki egy dolgot akár sajátjaként, akár nem a hatalmában magánál tartja.

 

bizomány: olyan szerződés, amely alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, de a saját nevében adásvételi szerződést kötni.

 

bizonyítás: a bíróság, a felek és a per egyéb résztvevői által végzett olyan eljárási cselekmények összessége, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tényállást megállapítsa.

 

bizonyítási eszközök: azok a személyek vagy tárgyak, akik, vagy amelyek lehetővé teszik, hogy a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tényállást megállapítsa. Gyakoribb bizonyítási eszközök: a felek előadása, a tanúvallomás, a szakértői vélemény, a szemle, az okiratok, és a tárgyi bizonyítékok. A bíróság vagy a közigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

bizonyíték: azok a tények, amelyek a valóságnak megfelelő tényállás megállapítására szolgálnak.

 

biztosítás: olyan írásbeli szerződés, amely alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény bekövetkezése esetén bizonyos vagyoni érték teljesítésére, a szerződő fél pedig díj fizetésére köteles.

 

bíró: a bírósági szervezeten belül igazságszolgáltatási feladatot ellátó személy. A bíró ítélkező tevékenysége független, csak a törvényeknek van alárendelve.

 

bírósági rendszer: Magyarország 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvénye szabályozza a bíróságok jog- és hatáskörének, szervezetének, ítélkezésének, továbbá a bírák függetlenségének legfontosabb kérdéseit. A bíróságok igazgatásának és működésének, valamint a bírák jogállásának részletes szabályait sarkalatos törvények határozzák meg.

 

Az Alaptörvény szerint a bíróságok feladata az igazságszolgáltatási tevékenység, ennek megfelelően a büntetőügyekben és a magánjogi jogvitákban, továbbá a közigazgatási határozatok és önkormányzati rendeletek törvényességéről való döntés, valamint a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása. Törvény más ügyekben való döntést is a bíróságra telepíthet.

 

A többszintű bírósági rendszer egyes szervezeti szintjeinek meghatározását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényre (Bszi.) hagyja. Az Alaptörvény a bírósági szervezetrendszer csúcsszerveként a Kúriát nevesíti, s ezzel egyben a bírói szervezet egységességét is deklarálja. Az Alaptörvény az általános igazságszolgáltatási tevékenységen túl különleges bírói feladatokat is ró a Kúriára: a Kúria biztosítja a jogalkalmazás egységét, amelynek keretében a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

 

Az Alaptörvény rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket. Nem lehetnek tagjai pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet. A függetlenségüket biztosítja az is, hogy a hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. A Kúria elnökét - a stabilitás és a függetlenség fokozottabb érvényesítése érdekében - kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg.

 

A bírósági szervezet

 

Magyarországon az igazságszolgáltatást a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság gyakorolja.

 

Az első fokon eljáró kerületi és városi bíróságok - jelenleg 111 helyi bíróság - jogutódjai 2013. január 1-jétől a járásbíróságok. E bíróságok hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyekben az elsőfokú eljárást törvény nem utalja más bíróság elé.

 

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2013. január 1-jén kezdik meg a működésüket. Első fokon járnak el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. 2012. december végéig e jogvitákat még a munkaügyi bíróságok, illetve a törvényszékek bírálják el.

 

A 20 megyei (fővárosi) bíróság jogutódjaként a törvényszékek a törvényben meghatározott ügyekben első fokon járnak el, és másodfokon elbírálják a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

 

Az ítélőtábla elbírálja a törvényben meghatározott ügyekben a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek. Öt ítélőtábla van: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla.

 

A,  Á,  B,  C,  Cs,  D,  E,  É,  F,  G,  Gy,  H,  I,  Í,  J,  K,  L,  M,  N,  Ny,  O,  Ó,  Ö,  P, R,  S,  Sz,  T,  Ü,  V,  Z,