abszolút többség: Szavazáskor az összes szavazó létszámához viszonyítva az érvényes szavazatok 50%-a + 1 szavazat.

 

adatállomány kezelője: Az a természetes vagy jogi személy, hatóság, hivatal vagy bármely más szervezet, amely a nemzeti jog szerint illetékes arra, hogy meghatározza az automatizált adatállomány célját, a tárolható személyes adatok fajtáját és az adatokkal végezhető műveleteket.

 

adatminősítés: Az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. A minősítés során az államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozó adatról a törvény által minősítésre felhatalmazott személy megállapítja, hogy az adat államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül, valamint a minősítés érvényességi idejét.

 

adatok gépi feldolgozása: A következő műveleteket tartalmazza, ha azokat részben vagy egészben automatizált eszközökkel hajtják végre: az adatok tárolása, az adatokkal végzett logikai vagy aritmetikai műveletek, az adatok megváltoztatása, törlése, visszakeresése és terjesztése.

 

adatvédelem: Annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. Az adatvédelem célja, hogy minden egyén számára biztosítva legyen jogainak és alapvető szabadságainak, különösen a magánélethez való jogának a tiszteletben tartása a személyes adatainak gépi feldolgozása során.

 

adatvédelmi biztos: A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében az Országgyűlés által választott állampolgári jogok különbiztosa.

 

ad hoc: Alkalmi. (Például ad hoc elkövetés, ad hoc választottbíróság.)

 

adóazonosító jel: Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja, amelynek képzési szabályait törvény írja elő.

 

adóazonosító szám: Az adószám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele.

 

adás-vétel: olyan szerződés, amely alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni. Az adás-vétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból.

 

adó: a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap,  vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetés.

 

ajándékozás: olyan szerződés, amely alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előnyt juttatására köteles.

 

ajánlati biztosíték: az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték  adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. A biztosíték teljesíthető az előírt összegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével vagy bankgarancia biztosításával.

 

ajánlattételi határidő (közbeszerzésnél): Az ajánlatkérő az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt nem határozhatja meg az ajánlati felhívás közzétételétől számított negyven napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát.

 

akadálymentesítés:

 

a) kommunikációs akadálymentesítés  annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a szolgáltatás, rendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse, és megfelelően értelmezhesse;

 

b) építészeti akadálymentesítés annak a biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat az egészségkárosodott személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

 

akarathiba a szerződéskötésnél: A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre a szerződés. Ha valamelyik fél akaratnyilvánítása nem a valóságosnak megfelelő vagy az általa szándékolttól eltérő eredményű, akkor akarathibáról van szó. Akarathiba lehet a tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés és szerződési akarat színlelése. Ilyen esetekben a szerződés érvénytelen.

 

akceptálás: elismerés, a beszámítás elfogadása, elismerése.

 

alaki hibák szerződéskötésnél: A szerződésekre jogszabályban előírt formai követelmények (például írásbeliség, tanúk, ügyvédi ellenjegyzés, dátum, példányszám) figyelmen kívül hagyása.

 

alaki jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a határozat ellen jogorvoslati kérelem (fellebbezés, ellentmondás, kifogás stb.) nem nyújtható be. A jogerő további elemei az anyagi jogerő és a végrehajthatóság.

 

alaki kötöttség: A jognyilatkozatok formájára irányuló előírás. (Például írásbeliség, sajátkezűség, eredeti okirati példányszám, tanúk.) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat általában érvénytelen.

 

alakszerű jogügylet: A jogszabály által előírt alakszerűségeknek (például írásbeliség, tanúk, kézírás, személyes aláírás, okirat jellege, okirat példányszáma, jegyzőkönyv) megfelelő jogi aktus, amely lehet például szerződés, okirat, határozat, teljesítés, bizonyítás, jogorvoslat, taggyűlés, közgyűlés, kuratóriumi döntés, rendeletalkotás. A jogszabályban előírt alakszerűségek hiánya a jogügylet érvénytelenségét vonja maga után.

 

alanyi jog: Olyan jog, amely a jogalanyt létezése okán, minden további feltétel nélkül megilleti.

 

alapítvány: magánszemély és jogi személy (az alapító) által, alapító okiratban, tartós közérdekű célra létrehozható jogi személy, amely a cél megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkezik.

 

Alkotmány: Az Alkotmány az írott jog legmagasabb színtű jogszabálya (1949. évi XX. Törvény). Fő szabályozási területei: az állami berendezkedés főbb szabályai, az állampolgári jogok és kötelezettségek és nemzeti jelképek, szimbólumok (zászló, címer, himnusz)

 

Alkotmánybíróság: 2011.-től 15 tagból – köztük elnökből és elnökhelyettesből – álló testület, az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Hatáskörébe tartozik a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az Alkotmányba ütköző jogszabályokat hatályon kívül helyezheti, de nem módosíthatja azokat! Tagjait az Országgyűlés választja. Az alkotmánybírák döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg. Az Alkotmánybíróság jogkörét a II. Orbán Kormány alatt jelentős mértékben korlátozták.

 

alperes: A polgári perben az a fél, aki ellen a kereseti kérelem irányul, aki ellen a pert a felperes megindította.

 

alvállalkozó: A vállalkozási szerződés teljesítéséhez a vállalkozó által igénybe vett közreműködő. Az alvállalkozó tevékenységéért a megrendelő irányában a vállalkozó úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha a vállalkozó nem vehetett volna jogszerűen igénybe alvállalkozót, akkor viszont minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.

 

anyagi jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható, valamint az ítéletben már elbírált jog egymással szemben vitássá nem tehető. (Ezt nevezik a polgári eljárásjogban ítélt dolognak. )

 

apport: az a nem pénzbeli betét, amellyel az alapítók egy társaságot alapításkor (tőkeemeléskor) a társasági vagyonhoz hozzájárulnak.

 

Az igazságszolgáltatás alapelvei:

 

1. A bírói függetlenség elve: a bírók függetlensége annak biztosítását jelenti, hogy a bírók mindenféle befolyástól mentesen, elfogultság nélkül dönthessenek az egyes ügyekben. Ezt a gyakorlatban úgy biztosítják, hogy nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell megfelelnie annak, aki bíró szeretne lenni, és pályája során például nem vállalhat semmilyen politikai tisztséget. Ugyanakkor a bírói hivatás egyfajta életpályamodellt is jelent, a bírók e tisztségüktől csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el, megbízatásuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szól. A bírókat mentelmi jog illeti meg.
2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.
3. Az igazságszolgáltatás egységének elve azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás előtt minden ember egyenlő, a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak.
4. A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve: ez az elv a demokratikus működés egyik legfontosabb garanciája. A társasbíráskodás azt jelenti, hogy a bírák nem egyedül, hanem tanácsban, ítélkeznek. 
5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve: ez a demokratikus működésnek egy újabb garanciája. A nyilvánosság – kevés kivételtől eltekintve - azt jelenti, hogy a tárgyalásokat bárki megtekintheti.
6. Az anyanyelv használatának elve: ez az elv a minden állampolgárt megillető alapvető jog, amely a jogegyenlőség elvére vezethető vissza. Azt jelenti, hogy a bírósági tárgyalásokon minden ember jogosult a saját nyelvét használni. Alapvető fontosságú, hogy ne legyen nyelvi akadálya annak, hogy az érintettek megértsék, és ezáltal megfelelő módon nyomon követhessék az eljárás menetét.
7. Az ártatlanság vélelmének elve: senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg a bíróság, jogerős határozatban meg nem állapította azt.
8. A védelem joga és az ügyvédség: a védelemhez való jogról elsősorban a büntetőeljárások kapcsán beszélünk. A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Szabadon választhat ügyvédet, de ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor kötelező jelleggel hivatalból rendelnek ki számára egy védőt.
9. A jogorvoslati jogosultság elve: bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni (vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg még egyszer) bírósági vagy hatósági közigazgatási döntés ellen, amennyiben úgy látja, hogy valamilyen jogát megsértették.
10. A tisztességes eljárás elve: mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság, ésszerű határidő keretében, tisztességes eljárás keretében bírálja el.

 

 

államháztartás alrendszerei: a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere.

 

Állami Számvevőszék: az állami ellenőrzés legfőbb szerve, amely ellenőrzi az államháztartás egészének gazdálkodását.

 

állami vezető: A Kormány tagjai, a politikai és a közigazgatási államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője.

 

állampolgári jogok: Az embert állampolgári státuszából adódóan  megillető jogok csoportja: az állampolgári szabadságjogok (ezen belül a politikai szabadságjogok és a  személyes szabadságjogok), a gazdasági-szociális- kulturális jogok,  a közügyek vitelében való részvétel és a közhivatal viselésének a jogai, az állampolgárok jogegyenlősége és az  állampolgári kötelességek teljesítésének joga.

 

állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman): a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés  által választott személy, akinek feladata, hogy az állampolgárok alkotmányos jogok megsértéséből eredő sérelmeit orvosolja.

 

állampolgárság: Valamely személy és egy állam közötti jogi kötelék, nem utalhat a személy etnikai származására.

 

államtitok: lásd minősített adat

 

állásbörze: Az állást keresők és az állást kínálók személyes információ cseréjét közvetlen formában elősegítő rendezvény.

 

állásidő: Az a munkaidő, amely alatt a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni. Az állásidőre személyi alapbér jár.

 

általános hatáskör: Ha a jogszabály az ügycsoportra különös hatáskört nem állapít meg, akkor az ügyek általában az általános hatáskörű szervre tartoznak. Például a polgári és büntető eljárásjogban általános hatáskörű bíróság a helyi bíróság (városi-, fővárosi kerületi), államigazgatási hatósági eljárásban általános hatáskörű szerv a települési önkormányzat jegyzője, igazgatásrendészeti ügyekben az elsőfokú rendőrkapitányság.

 

általános hatáskörű bíróság: helyi bíróságok

 

általános illetékesség: Más illetékességi ok hiányában általánosan megalapozza a szerv illetékes eljárását: azt, hogy több azonos szintű, hatáskörű szervből melyikük járjon el az adott ügyben. A polgári eljárásjogban általános illetékességi ok az alperes lakóhelye, büntető eljárásjogban a bűncselekmény elkövetésének helye.

 

általános kártérítés: A károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas kártérítési összeg abban az esetben, ha a kár mértéke - akár csak részben is - nem számítható ki pontosan.

 

általános meghatalmazás: Jogi személy adhat a képviselőjének olyan meghatalmazást, amely adott bíróság előtti minden per vitelére felhatalmazza. Az általános meghatalmazást minden esetben írásba kell foglalni és a bíróságon nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.

 

általános szerződési feltételek: Nagy mennyiségű típusszerződés esetén a jogi személy egyoldalúan meghatározott szerződési feltételeket alkalmazhat (például blanketta-szerződés).

 

ártatlanság vélelme: Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.

 

árverés: ingók és ingatlanok értékesítésének az a módja, amikor a vagyontárgyakat nyilvánosan kínálják eladásra, s a vagyontárgyat vevőként az szerzi meg, aki a legnagyobb vételárat ígéri, illetőleg fizeti.

 

áthelyezés: A közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja; a két munkáltató és a köztisztviselő, közalkalmazott megállapodik az új munkáltatónál betöltendő munkakörben, munkahelyben, illetményben és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett közalkalmazottnak és köztisztviselőnek az áthelyezés előtti közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el.

 

áttétel: Ha a szerv, hatóság, bíróság az eljárás folyamán észleli, hogy hatásköre vagy illetékessége hiányzik vagy megszűnt, az iratok áttételéről határoz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező másik szervhez, hatósághoz, bírósághoz.

 

 

 

 

A,  Á,  B,  C,  Cs,  D,  E,  É,  F,  G,  Gy,  H,  I,  Í,  J,  K,  L,  M,  N,  Ny,  O,  Ó,  Ö,  P, R,  S,  Sz,  T,  Ü,  V,  Z,