javak: Mindaz, ami emberi szükséglet kielégítésére alkalmas. Vagyontárgyak (ingatlan, ingó), eszmei értékek és a jogok is.

 

jegyzőkönyv: Eljárási cselekményről (meghallgatás, tárgyalás, nyomozati cselekmény, bizonyítás, iratismertetés, nyilatkozatok stb.), valamely tényről, eseményről  készült irat, dokumentum, amely legalább tartalmazza a jegyzőkönyv készültének helyét és idejét, a jelenlévők nevét és jelenlétük minőségét, a cselekmény pontos leírását, a jelenlévők erre tett nyilatkozatait, a jelenlévők aláírását vagy ennek hiányában a jegyzőkönyv vezetőjének és hitelesítőjének aláírását.

 

járadék: Rendszeres pénzbeli szolgáltatás.

 

járadékszolgáltatás (szolgáltatási típus) magánnyugdíjpénztárnál:

a) a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék);

b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék);

c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék);

d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.

 

járulék: A nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,

 

jog: az állami akaratot kifejező szabályrendszer, amelyet jellemzően állami szervek alkotnak, és amelynek érvényesülését az állam kényszerítő eszközök útján biztosítja.

 

jogalap nélküli gazdagodás: Olyan vagyonnövekmény, amelyhez jogi alap (például érvényes jogviszony) nélkül másnak a rovására jutnak. Az ilyen vagyoni előnyt a jogalap nélkül gazdagodó személy köteles visszatéríteni.

 

jogállam: Az alkotmány által használt, de törvényben vagy jogszabályban tartalmilag nem kifejtett kategória. ("A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.") A jogirodalmi feldolgozások szerint a jogállamiság főként az emberi-állampolgári jogok teljes körű érvényesülését, a törvényesség biztosítását, a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, a klasszikus polgári alkotmányos alapintézmények kiépülését és működését, a törvényhozó hatalomnak a végrehajtó hatalom feletti kontrollját és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos garantálását jelenti.

 

jogcím: Az a jogi rendelkezés vagy jogintézmény, amely az adott magatartást lehetővé teszi vagy előírja.

 

jogdíj: A szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak, a know-hownak, az üzleti titoknak, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogának, valamint a szerzői joggal szomszédos jogoknak használatáért, hasznosításáért, felhasználásáért vagy a használati jogáért kapott ellenérték.

 

jogegyenlőség: Az alapvető emberi és állampolgári jogok mindenkit egyenlő mértékben megillető jellege, a törvény előtti egyenlőség joga és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő jog. A jogegyenlőség alkotmányos alapelve tiltja a hátrányos megkülönböztetést a jogi normák megalkotása és alkalmazása során.

 

jogelőd: A jogalany megszűnése vagy átalakulása esetén a jogok és kötelezettségek szempontjából az előző állapot jogosultja, illetve kötelezettje. Tágabb értelemben egy konkrét jogviszony alanyának bármely okból bekövetkező változása esetén az előző jogosult vagy kötelezett.

 

jogerő: a bírósági határozathoz fűződő joghatás. A jogerős bírósági határozat rendes perorvoslattal (fellebbezés) nem támadható meg, végleges és végrehajtható.

A jogerő tehát három elemből áll: 1. Az alaki jogerő joghatása az, hogy a határozat ellen jogorvoslati kérelem (fellebbezés, ellentmondás, kifogás, stb.) nem nyújtható be. 2. Az anyagi jogerő joghatása az, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható. (Ezt nevezik a polgári eljárásjogban ítélt dolognak.) 3. A végrehajthatóság joghatása az, hogy a jogerős határozat végrehajtása érdekében a jogosult állami kényszert is igénybe vehet. Például végrehajtási bírság, bizonyos esetekben karhatalmi végrehajtás, a bírósági végrehajtó eljárása lehetnek a jogerős határozat végrehajthatóságából eredő jogkövetkezmények.

 

jogfenntartás: A szerződésben vagy azzal kapcsolatosan tett jognyilatkozat, amely a szerződés tárgyával kapcsolatos valamely jogot a meghatározott feltétel beállásáig külön nevesítve is fenntart magának. (Például az eladó az ingatlan tulajdonjogát mindaddig fenntartja magának, ameddig a vételár teljes összegét a vevő ki nem fizeti.)

 

jogforrás: a jogalkotó, akinek hatásköre van a jogszabály megalkotására, kibocsátására. (külső-); maga a jogszabály (belső-).

 

joggal való visszaélés: A jog által tiltott a jog olyan gyakorlása, amely a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul. Ilyennek minősül különösen a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére irányuló joggyakorlás. Joggal való visszaélésnek minősül a jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadása is, ha ez súlyos köz- vagy magánérdekeket sért, s az érdeksérelem másként nem hárítható el.

 

joghézag: Szabályozást igénylő társadalmi viszony, jelenség, probléma; amelyre jelen pillanatban a tételes jog konkrétan nem vonatkozik, ezért csak jogértelmezéssel és a jogértelmezésre hivatott szervek jogi iránymutatásai alapján, valamint a bírósági gyakorlat jogalkalmazást befolyásoló szerepe szerint lehet jogi megoldást találni rá.

 

jogi iránymutatás: Összefoglaló elnevezése az irányelvnek (általános érvényű célok és programok az Országgyűlés, Kormány részéről, és ajánlás a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére a miniszter részéről), és a tájékoztatónak (a jogszabály végrehajtásához szükséges tények és adatok közlése a miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője részéről).

 

jogi norma: A jogalkotási törvény szerint a jogi normák két csoportja: a jogszabályok (alkotmány, törvény, kormányrendelet, jegybanki rendelet, miniszterelnöki és miniszteri rendelet, helyi önkormányzati rendelet), és az állami irányítás egyéb jogi eszközei (határozat, utasítás, statisztikai közlemény, jogi iránymutatás.)

 

jogi segítő: A jogi segítő a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi. A jogi segítő a törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó ügyvédként jár el. Jogi segítői tevékenységet az folytathat, aki szerepel az országos jogi segítői névjegyzékben szerepel.

 

jogi segítségnyújtás: Az állam a jogi segítségnyújtás keretében peren kívül jogi segítő igénybevételének jogát biztosítja a támogatott személynek; polgári peres és nemperes eljárásokban pedig a) teljes vagy részleges költségmentességet, b) teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot, c) pártfogó ügyvédi képviseletet biztosíthat.

 

jogi személy: a polgári jog alanyainak egyik fajtája. A jogszabályok által jogi személyiséggel felruházott szervezetek jogképesek. Mindazon jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezhetnek, amelyek jellegüknél fogva nem csupán emberhez fűződhetnek. A jogi személy jellemzői: önálló vagyon, az alapítóktól elkülönült szervezet, legális cél, viszonylag tartós működés és hatósági nyilvántartásba vétel.

 

jognyilatkozat pótlása: Ha a joggal való visszaélés abban valósul meg, hogy a jogszabály által megkívánt jognyilatkozatot megtagadják, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

 

jognyilatkozat: A személynek egy adott jogviszonnyal -, vagy az ezzel kapcsolatos jogalkalmazói eljárással kapcsolatos szóbeli, írásbeli vagy ráutaló magatartás útján tett kinyilatkoztatása.

 

jogorvoslat: Minden olyan kérelem, amely egy jogszabály alapján hozott döntés megváltoztatására irányul. (Elnevezése szerint a jogszabályok az egyes eljárások jogorvoslatára többféle nevet használnak: fellebbezés, kifogás, panasz, felülvizsgálati kérelem, felszólalás, észrevétel stb.)

 

jogos önhatalom: A birtokos a birtoka elleni jogellenes támadást önmaga is elháríthatja.

 

jogos védelem: Bűncselekmény elkövetése miatt nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges, a támadással vagy fenyegetéssel arányos cselekményt követ el.

 

jogképesség: minden ember jogképes, ennél fogva jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképesség általános, egyenlő és feltétlen. A jogképesség az embert, ha élve születik fogamzásának pillanatától illeti meg.

 

jogszabály: Alkotmány, törvény, kormányrendelet, jegybanki rendelet,  miniszterelnöki és miniszteri rendelet, helyi önkormányzati rendelet.

 

jogszavatosság: a hibás teljesítés objektív jogkövetkezménye, mely alapján a szerződés kötelezettje helytállni tartozik azért, ha a jogosult nem szerzi meg, vagy csak korlátozottan szerzi meg azokat a jogokat, amelyek őt jogszabály alapján, vagy visszterhes szerződés címén megilletnék.

 

jogutód: A jogalany megszűnése vagy átalakulása esetén a jogok és kötelezettségek szempontjából az új állapot jogosultja, illetve kötelezettje. Tágabb értelemben egy konkrét jogviszony alanyának bármely okból bekövetkező változása esetén az új jogosult vagy kötelezett.

 

jogügylet: azon akaratnyilatkozatok, melyek valamilyen joghatás elérését célozzák.

 

jogviszony: a jogalanyok között a jogtárgyakkal kapcsolatosan létrejött, jogszabály által meghatározott társadalmi viszony.

 

jóhiszemű eljárás: az a magatartás, amely nem valósít meg rosszhiszemű pervitelt.

 

jogvesztő határidő: Olyan határidő, amelyről a törvény kifejezetten kimondja, hogy elmulasztása esetén igazolásnak nincsen helye. A jogosultság tehát az ilyen határidő elmulasztásával véglegesen és visszavonhatatlanul elveszik.

 

jogvesztés kikötése: a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely a szerződés alapján megilleti.

 

jogviszony: azok a kapcsolatrendszerek, társadalmi viszonyok, melyeket a jog szabályoz.

 

jó erkölcsbe ütköző szerződés: Semmis az olyan szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. A jóerkölcs védelme alatt a törvény a közérdekbe ütköző törekvéseket kifejező magatartások tiltását érti. Nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik például a tartási szerződések esetében az eltartott súlyos betegségének kalkulálása az érintett személy tudomása nélkül; vagy az állami tulajdon privatizációja során a társadalmi közmegegyezéssel ellentétes - ám formailag szabályos - ügyletek megkötése.

 

jóhírnév sérelme: A jóhírnév sérelmét jelenti az, ha valaki más személyre vonatkozó valótlan és sértő tényt állít, híresztel, vagy valóságos tényt hamis színben tüntet fel.

 

jótállás: a hibátlan teljesítésért vállalt fokozott felelősség.

 

 

A,  Á,  B,  C,  Cs,  D,  E,  É,  F,  G,  Gy,  H,  I,  Í,  J,  K,  L,  M,  N,  Ny,  O,  Ó,  Ö,  P, R,  S,  Sz,  T,  Ü,  V,  Z,