magánokirat:  olyan okirat, amely az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglaltakat kijelentette, elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. Sajátkezű írás, majd aláírás, vagy két tanú és a nyilatkozó sajátkezű aláírása magánokiratot keletkeztet.

 

magánszemély: Nem jogi személy. Ilyen a természetes személy, valamint a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülései és vagyonközösségei. (Például nyilvántartásba nem vett egyesület, polgári jogi társaság, közkereseti társaság és betéti társaság, építőközösség, társasházközösség.) A magánszemélyek személyegyesüléssel (például társadalmi szervezetet) és vagyonegyesüléssel (például alapítvány, gazdasági társaság) hozhatnak létre jogi személyeket.

 

magántitok: Minden olyan adat, tény, információ, amely a törvény szerint nem minősül államtitoknak, szolgálati titoknak vagy üzleti titoknak, s az érintett személy számára a titok más által történő megismerése hátrányt okozhat. Magántitok tehát a szolgálati titoknak nem minősülő munkahelyi titok és a személyes titok.

 

magántulajdonos: Természetes személy, egyéni vállalkozó, polgári jogi társaság, gazdasági társaság, szövetkezet, közhasznú társaság, befektetési alap, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, Munkavállalói Résztulajdonosi Program, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyesület. Alapítvány csak akkor tekinthető magántulajdonosnak, ha alapítói kizárólag az előbbi körből kerültek ki.

 

másodfokú eljárás: Az adott ügyben és eljárási típusban a második hivatalos eljárás. Az első fokon eljárt szerv döntése, határozata, ítélete elleni jogorvoslati kérelmet bírálják el a másodfokú eljárásban.

 

mediáció: latin eredetű szó, jelentése közvetítés. Permegelőző konfliktuskezelő folyamat. Célja, hogy a közvetítő bevonása mellett a vita megoldását tartalmazó, lehetőség szerint írásbeli megállapodás jöjjön létre. Törvényi szabályozása (2002. évi LV. törvény) diszpozitív.

 

megbízási szerződés: A megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításainak és érdekeinek megfelelően ellátni, a megbízó pedig a díjat megfizetni.

 

megállapítási kereset: annak tisztázására irányul, hogy fennáll-e a felek között egy meghatározott jogviszony.

 

meghagyás: Az örökhagyó a hagyatékból részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá. Kivétel ez alól a közérdekű meghagyás, mert annak teljesítését az érdekelt szerv követelheti, ha a meghagyás szerződési tárgynak alkalmas szolgáltatás teljesítését írja elő.

 

meghatalmazás: Egyoldalú nyilatkozat (akaratnyilatkozat), amellyel a meghatalmazó személy képviseleti jogot enged a meghatalmazott képviselőjének adott ügyben, adott hatóság, bíróság vagy más szerv, szervezet, illetve a másik fél előtti eljárásra.

 

megismételt eljárás: Az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezése folytán ismét lefolytatandó eljárás.

 

megkeresés: A hatóságok, bíróságok egymás tevékenységének segítésére kötelesek akként, hogy egy adott eljárásban szükséges irat beszerzése, eljárási cselekmény lefolytatása céljából a másik hatóságot, bíróságot megkeresik. A megkeresett hatóság, bíróság a megkeresésnek köteles eleget tenni és a megkeresésben írt cselekményt, eljárást elvégezni (például tanúkihallgatás, helyszíni szemle, adat vagy irat felkutatása és közlése).

 

megtámadható szerződés: A megtámadhatóság az érvénytelenség egyik típusa. (Másik érvénytelenségi típus a semmisség.) A megtámadást 1 éven belül először a féllel kell közölni, majd ennek eredménytelensége esetén haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadás eredményeképpen a szerződés a megkötésének időpontjától számítva érvénytelen. A szerződés akkor megtámadható, ha 1.a felek valamelyike a szerződés megkötésekor tévedésben volt, vagy megtévesztés, illetve jogellenes fenyegetés állapotában tette szerződéses nyilatkozatát; 2. az általános szerződési feltételek szerint megkötött szerződés a jogi személy részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít; 3.a felek szolgáltatásai között feltűnő aránytalanság áll fenn.

 

mellékszolgáltatás: Korlátolt felelősségű társaság tagjának a törzsbetéten kívül vállalt egyéb vagyoni értékű szolgáltatása, amely személyes közreműködés esetén a társasági szerződés szerint nem minősül más jogviszonynak, például munkaviszonynak vagy megbízási jogviszonynak. A mellékszolgáltatásért a tagot a társasági szerződésben meghatározott külön díjazás illeti meg.

 

méltányosság: A jogalkalmazó figyelembe veheti döntésének meghozatalánál azokat a körülményeket, amelyeket a tényállás tisztázása során - vagy az ügyfél kérelméből - megismert, s amelyeknek figyelmen kívül hagyása nem eredményezne jogszabálysértő döntést, határozatot, ítéletet. A méltányosság gyakorlása – a jogszabály kifejezett felhatalmazása alapján - a jogalkalmazó szerv mérlegelési jogkörébe tartozó  kérdés. A méltányosság gyakorlása vagy megtagadása sem eredményezhet azonban negatív diszkriminációt, joggal való visszaélést, vagy más - a méltányosság gyakorlásának keretéül szolgáló - jogi norma megsértését.

 

memorandum: Emlékirat. Állapotot, összefüggéseket megállapító és rögzítő hivatalos okirat, amelynek célja a későbbi eseményekért viselt felelősség szempontjából fontos adatok és tények leírása.

 

mikro-, kis- és középvállalkozás: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás (kivéve a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaságot), ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, közjegyzői irodát és magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségét is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is.

 

mikrocenzus: A népesség személyi, családi és más viszonyairól jogszabállyal elrendelt összeírás, statisztikai adatfelvétel. A legutóbbi 2005. évi mikrocenzus az ország területén élő vagy bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokra és hontalan személyekre, valamint a menekültekre, továbbá az ország területén lévő lakásokra (lakóegységekre) terjedt ki a Magyar Köztársaság területén lévő lakások - matematikai módszerrel kiválasztott - két százalékát és az azokban lakó személyeket érintően.

 

mikrovállalkozás: Az a vállalkozás, amelynél az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérleg főösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

 

minimálbér: Jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér.

 

minősített adat: A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a korábban hosszú időn át alkalmazott államtitok és szolgálati titok fogalmakat megszüntette és az új törvényben a lehetséges maximális védelmi idők is lecsökkentek. A törvény 2010. április 1-i hatálybalépése után a nemzeti minősített adat és a külföldi minősített adat kifejezések alkalmazandók. A minősítés érvényességi ideje: a „Szigorúan titkos!” és a „Titkos!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 30 év, a „Bizalmas!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 20 év, a „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 10 év. A minősítés érvényességi ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben meghosszabbítható.

 

minősített elektronikus aláírás: Fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.

 

minősített többség: Szavazáskor valamely jogszabály vagy belső szabályzat, illetve a döntéshozó testület saját elhatározása alapján a jelenlévők többségének szavazatainál (egyszerű többség), illetve a szavazásra jogosultak többségének a szavazatainál (többség) magasabb arányban meghatározott szavazatok  szükséges  mértéke. Például az alkotmány elfogadásához és módosításához a képviselők legalább 2/3 arányú szavazata szükséges (minősített többség).

 

modus vivendi: Ideiglenes megállapodással történő átmeneti rendezése valamely kérdésnek azzal, hogy a felek közötti nézeteltérések az állandó és hosszú távú rendezést még nem tették lehetővé.

 

monitoring : A monitoring rendszer működtetése, amely magában foglalja az észlelést, az adatok ismétlődő gyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, nyilvántartását, értékelését és továbbítását. Az európai uniós és hazai állami támogatással megvalósuló programok végrehajtásának megfigyelő és értékelő rendszere. A források, az eredmények és a teljesítmények mindenre kiterjedő és rendszeres vizsgálata, amely a központi költségvetésből, nemzetközi segélyből vagy támogatásból, illetve az Európai Unió által nyújtott támogatásokkal végrehajtandó programok eredményes, tervszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették. A környezetvédelmi igazgatásban az elemek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg terhelésének, szennyezésének, állapotának (beleértve a szennyeződésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő -, megfigyelő -, ellenőrző hálózat.

 

mulasztási bírság: A társadalombiztosítással kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség megsértésének jogkövetkezménye.

 

multilaterális: Kettőnél több oldalú, sokoldalú. Például multilaterális egyezmények, multilaterális pénzügyi elszámolások.

 

multinacionális: Több állam területén működő.

 

multiplex szolgáltatás: Elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely során több rádió-, illetőleg televízió-műsorjelből, valamint egyéb adatjelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyamot állítanak elő a műsorterjesztőhöz való továbbítás céljából.

 

nagykorú: Nem kiskorú személy. (18. életévét betöltött személy, vagy házasságkötéssel nagykorúságot szerzett kiskorú személy.)

 

munkaadói járulék: A foglalkoztatáshoz és a munkanélküliek ellátásához történő hozzájárulásként a munkaadó az általa bérköltségként a munkavállalónak kifizetett bruttó munkabér, kereset, illetmény törvényben meghatározott %-át köteles az állami költségvetés erre a célra létrehozott alapjába befizetni.

 

munkabaleset: Lényegében a munkavégzéssel összefüggő baleset. Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Munkabaleset a munkavégzéshez kapcsolódó közlekedés, szállítás, anyagmozgatás, üzemi étkeztetés során elszenvedett baleset.  Nem minősül munkabalesetnek viszont a lakásról a munkahelyre, illetve a munkahelyről a lakásra menet közben bekövetkezett baleset. Az ilyen „utibalesetért” már nem terheli felelősség a munkáltatót. (Kivétel, ha a munkáltató által biztosított járművel történt a baleset.). Az más kérdés, hogy az utibaleset, társadalombiztosítási vonalon üzemi balesetnek minősül. A munkáltató a baleseteket köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét rögzíteni.

A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről "Munkabaleseti jegyzőkönyvet",

a munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetéről (utibaleset) "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-et kell kiállítani.

 

munkabér: A kölcsönös megállapodásban vagy az ország törvényeiben és rendeleteiben meghatározott olyan javadalmazás vagy kereset, bármilyen névvel illessék, és bármilyen módszerrel számolják is azt, amely pénzben kifejezhető, és amelyet írott vagy szóbeli munkaszerződés alapján a munkaadó tartozik fizetni a munkavállalónak, akár egy elvégzett vagy elvégzendő munkáért, akár már teljesített vagy teljesítendő szolgálatokért. A munkabér a munkaviszonyban elvégzett munka ellenértéke. Munkabérnek minősül a személyi alapbér, időbér, teljesítménybér, természetbeni munkabér, bérpótlék, távolléti díj, helyettesítési díj, készenléti díj.

 

munkabér visszakövetelése: A munkabért a munkáltató a munkavállalótól - jogalap nélküli kifizetés esetén - legfeljebb 60 napon belül, írásbeli felszólítással követelheti vissza.

 

munkahely: Mindazok a helyek, ahol a munkavállalóknak munkájuk miatt tartózkodniuk kell, vagy amelyeket fel kell, hogy keressenek és amelyek a munkaadók közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak.

 

munkahely megfelelősége: A pályakezdő fiatalnak ajánlott munkahely akkor megfelelő, ha a) a pályakezdő munkanélküli képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének megfelel;

b) a pályakezdő munkanélküli egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas;

c) a munkahely és a lakóhely között naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg.

 

munkaidőkeret: A munkaidő heti, havi, vagy ennél hosszabb, de legfeljebb éves keretben történő megállapítása a napi munkaidő meghatározása helyett.

 

munkaképtelen: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem.

 

munkaközi szünet: Hat órát meghaladó napi munkaidő esetén a munkavállaló részére legalább 20 perc szünetet kell biztosítani. Ahol az étkezés a napi munkaidőn belül megoldható, a munkaközi szünet a munkaidőbe beszámít.

 

munkaruha: A ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával járó munka esetén a munkáltató által a munkavállalónak biztosított munkavégzésre alkalmas öltözet.

 

munkaszerződés: Munkaviszony létrehozására irányuló, a munkáltató és a munkavállaló által kötött szerződés, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A szerződő felek ezen túlmenően más kérdésekben is megállapodhatnak.

 

munkaügyi jogvita: A munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése, mulasztása ellen, valamint munkaviszonyból származó igény érvényesítése érdekében a munkavállaló, a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvita kötelező egyeztetéssel indul, majd ennek eredménytelensége esetén az ügyben a bíróság határoz.

 

munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. A foglalkoztatott személyek teljes köre, beleértve a közszolgálatban foglalkoztatottakat is.

 

munkavállaló hátrányos megkülönböztetése:

Elköveti az a munkáltató, aki

a) a munkavállaló alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásra, vagy ezzel összefüggő tevékenységre való tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt jogellenesen megtagadja;

b) a munkavállalók között az a) pontban foglaltak miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.

 

munkavállalói járulék: A foglalkoztatáshoz és a munkanélküliek ellátásához történő hozzájárulásként a munkavállaló a munkaadótól kapott bruttó munkabér, kereset, illetmény törvényben meghatározott %-át köteles az állami költségvetés erre a célra létrehozott alapjába befizetni.

 

munkavállalók üzemi képviselői: Az adott ország jogszabályai, vagy gyakorlata szerint ilyennek elismert személyek, akik

a) szakszervezeti képviselők, azaz a szakszervezetek vagy a szakszervezeti tagok által kinevezett vagy megválasztott képviselők; illetve

b) választott képviselők, azaz az üzem munkavállalói által a nemzeti jogalkotás vagy kollektív szerződések rendelkezéseinek megfelelően szabadon választott olyan képviselők, akiknek tevékenysége nem terjed ki olyan ténykedésekre, amelyeket az adott országban a szakszervezetek kizárólagos előjogának tekintenek.

 

munkavédelem: A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.

 

munkavédelmi képviselő: Olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

 

munkaviszony: A munkaszerződéssel a munkáltató és a munkavállaló között létrejött jogviszony.

 

munkaviszony alanyai: Munkáltató és a munkavállaló.

 

munkaviszonyra vonatkozó szabály: Törvény, törvényi felhatalmazás alapján jogszabály, kollektív szerződés.

 

munkáltatói rehabilitációs bizottság: Ha a munkáltató igazolható körülmény miatt nem tudja foglalkoztatni a dolgozót, akkor elsősorban a munkahelyen működő rehabilitációs bizottságok segítik elő a foglakoztatást. Minden olyan munkahelyen létrehozzák a legalább háromtagú rehabilitációs bizottságot, ahol üzemorvos működik. Amennyiben a bizottság olyan foglalkoztatási javaslattal él, amelyet a dolgozó elfogad, akkor intézkedik a dolgozó foglalkoztatásáról. Ha a munkáltatói rehabilitációs bizottság a munkáltató működési körén belül nem tud megfelelő munkakört javasolni, értesítenie kell a munkáltató telephelye szerint illetékes önkormányzati helyi rehabilitációs bizottságot. Amennyiben ők sem tudnak megfelelő megoldást ajánlani, a munkavállaló az illetékes nyugdíj-biztosítási szervnél kérelmezheti a szociális ellátást. A területi államháztartási hivatalok állapítják meg és folyósítják (kifizetőhelynek minősülő munkáltatónál a kifizetőhelyek).

 

működési bizonyítvány: A munkavállaló kérelmére a munkaviszony megszűnésekor, illetve az ezt követő 1 éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni, amely tartalmazza a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört és a munkavállaló munkájának értékelését.

 

 

magyar bírói rendszer: A magyar bírói szervezeti rendszer négyszintű, amely a következőképpen épül fel:

·    A legalsó szintet a járási, a munkaügyi és közigazgatási bíróságok alkotják, és mivel ez a szervezeti hierarchia legalsó foka, a legtöbb ügy ezen a szinten indul.

·    A törvényszékek törvényben meghatározott esetekben első fokon járnak el, másodfokon elbírálják a járási, a munkaügyi és a közigazgatási bíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.

·    A hierarchia következő fokán az ítélőtáblák állnak, melyek elbírálják a járásbíróságok és a törvényszékek határozatai elleni fellebbezéseket, és eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. Jelenleg öt ítélőtábla működik az országban: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla.

·    A bírói szervezeti rendszer csúcsán a Kúria áll, amelynek a legfontosabb feladata, hogy irányt mutasson a helyes bírói gyakorlatról, ügyelve arra, hogy a bírói jogalkalmazás mindenhol egységes legyen. Elbírálja a törvényszékek, illetve az ítélőtáblák döntései ellen benyújtott jogorvoslatot.

 

Az állampolgárok ügyei először a munkaügyi, a járási, illetve a közigazgatási bíróságokhoz kerülnek kivizsgálásra. Amennyiben a bírósági tárgyalás valamely szereplője nem ért egyet a bíróság döntésével, akkor lehetősége van kérni az ügy ismételt kivizsgálását (fellebbezés), de ekkor már a bírói hierarchia eggyel magasabb szintjén.

 

 

A,  Á,  B,  C,  Cs,  D,  E,  É,  F,  G,  Gy,  H,  I,  Í,  J,  K,  L,  M,  N,  Ny,  O,  Ó,  Ö,  P, R,  S,  Sz,  T,  Ü,  V,  Z,