kamat: A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a jegybanki alapkamattal. A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.

 

kár: A jogellenes magatartással okozott vagyonban beálló értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny, valamint a károkozással okozott hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költségek összessége, valamint a nem vagyoni kár.

 

kárenyhítés: A károsult a kár elhárítása és csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A károkozó nem köteles megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.

 

kárfelelősség: Elvileg kártérítési, kártalanítási és kárpótlási felelősség együtt. A gyakorlatban a kártérítési felelősség megfelelőjeként használják e kifejezést.

 

kárpótlás: Általában a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni kár (eszmei kár, immateriális kár, erkölcsi kár) esetére biztosított olyan pénzösszeg vagy más szolgáltatás, amely megközelítőleg kiegyenlíti azokat a hátrányokat, amelyek a károkozó magatartás következtében a károsultnak a társadalmi életben történő részvételét negatívan befolyásolták, illetőleg az életét megnehezítették.

 

kártérítés: az okozott kár gazdasági helyreállítása (reparáció) végett nyújtott szolgáltatás. A kár lehet vagyoni és nem vagyoni kár.

 

kártérítési felelősség: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

 

kártérítési járadék: A munkáltató által fizetett rendszeresen ismétlődő kártérítési összeg, amely a munkavállaló vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését szolgálja.

 

kellékszavatosság: a szerződésszegés hibás teljesítés formájánál érvényesíthető igények (kijavítás, árleszállítás, kicserélés, elállás) köre.

 

kereset: a peres úton érvényesíthető jogok bírósági védelmének eszköze. A keresetlevél a perindítás írásbeli eszköze. Lényegét tekintve a bírósághoz intézett kérelem. A kereseti kérelem irányulhat az alperes marasztalására (marasztalási kereset), bizonyos tény vagy körülmény megállapítására (megállapítási kereset), valamely jogviszony létrehozására, átalakítására vagy megszüntetésére (jogalakítási kereset).

 

kezesség: szerződést biztosító mellékkötelezettség, a szerződés személyi biztosítéka. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog teljesíteni helyette. Csak írásban vállalható. Fajtái az egyszerű (sortartó) és a készfizető kezesség. A kezes (hacsak nem készfizető kezességet vállalt) mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a követelés az eredeti kötelezettől vagy a sorban őt megelőző más kezesektől behajtható.

 

képernyős munkakör: Olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.

 

képviselet: helyettesítés akaratnyilatkozat tételében vagy elfogadásában. A képviselő nyilatkozatai alapján a joghatások közvetlenül a képviselt javára vagy terhére állnak be. Ha jogszabály nem írja elő a fél, ügyfél, terhelt személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, meghatalmazottja, védője is eljárhat; kivéve a jogszabály által kifejezetten személyhez kötött jognyilatkozatokat vagy eljárási cselekményeket. (Például házasságkötési nyilatkozat vagy tanúvallomás tárgyaláson.)

 

keresőképtelenség: Betegség vagy baleset miatt munkavégzésre egészségügyi okból miatt alkalmatlan állapot.

 

készenlét: A munkáltató kötelezheti a munkavállalót arra, hogy a rendes munkaidején túl, pihenőideje alatt meghatározott helyen tartózkodjék, s álljon készen az esetleges munkavégzésre. Ha a készenlétet a munkavállaló által megválasztott helyen lehet eltölteni, a kollektív szerződés előírhatja, hogy a készenlétért pihenőidő nem jár.

 

készenléti jellegű munkakör: a Munka tv. 2007. július 1-jétől határozza meg ezt a fogalmat, melyet a 2007. évi LXXIII. törvény vezetett be. A készenléti jellegű munkakör lényegi ismérve, hogy vagy a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, vagy maga az előírt munkavégzés, - a munkakör sajátosságaira tekintettel - eleve az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

 

készfizető kezesség: A kezességnek az a fajtája, amikor a kezes az eredeti kötelezettel egy sorban felel, s nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először a kötelezettől hajtsa be.

 

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: A csekk, az elektronikus pénzeszköz és minden olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse.

 

kettős adóztatás elkerülése: Külföldről származó jövedelem, külföldi tevékenység vagy bármilyen más olyan esetben, amelyben adózási szempontból külföldi elem felmerül, s ebből következően külföldi állam adóztatási joga keletkezhet, nemzetközi szerződések vagy ennek hiányában viszonosság alapján igyekeznek az államok elkerülni azt, hogy mindkét állam adóztassa a személyt, vállalkozást, tevékenységet.

 

kettős állampolgárság: Két államnak is állampolgára egyidejűleg a személy, s ebből következően több állam személyi szuverenitása is érvényesül vele szemben.

 

kezesség: szerződést biztosító mellékkötelezettség, a szerződés személyi biztosítéka. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog teljesíteni helyette. Csak írásban vállalható. Fajtái az egyszerű (sortartó) és a készfizető kezesség.

 

kézbesítési vélelem: A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz, hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

 

kifogás: A szakszervezet által a munkavállalókat, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szerveket közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés, mulasztás ellen 5 munkanapon belül a munkáltatóhoz benyújtható, halasztó hatályú jogorvoslati kérelem. Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

 

kinevezés: Törvényben meghatározott munkáltatóknál a munkajogviszony keletkezésének feltétele. Például a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával létesül.

 

Kirendelés (munkajogi): A munkáltató utasítása a munkaszerződésben lévőtől eltérő,  másik munkáltató irányítása alatt történő ideiglenes munkavégzésre.

 

kirendelt ügyvéd: Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként  jár el. A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.

 

kiskorú: Az a személy, aki 18.életévét még nem töltötte be. (Kivétel a házasságkötéssel szerzett nagykorúság.)

 

kiterjesztő értelmezés: A jogszabály értelmezése során a vitatott rendelkezések tágabb tartalmát elfogadó értelmezés.

 

kizárólagos illetékesség: Az általános illetékességtől eltérő olyan illetékességi ok, amely csak és kizárólag egy adott szerv illetékességét alapozza meg.

 

klauzula ( feltétel)

 

kisajátítás: ingatlant kivételesen, közérdekből – törvényben megállapított esetekben, módon és célokra – lehet kisajátítani. Az állam és az önkormányzat kezdeményezheti. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár.

 

kódex: Általában nagyobb terjedelmű törvény, amelynek sajátos belső szerkezete egy jogág vagy jogágazat alapintézményeit tartalmazza oly módon, hogy a szabályokat általános és különös részben csoportosítja, a jogtételeket egymással összefüggő rendszerben közli, s az egész kódexre az jellemző, hogy a jogi szabályozást a lehető legmagasabb általánosítási szintig viszik, majd onnan strukturáltan bontják le a különösség és konkrétság különböző szintjeire egészen az egyes konkrét jogtételig.

 

kodifikáció: A jog megalkotásának folyamata, valaminek a törvénybe foglalása.

 

kogens jogszabály: A jogszabályi rendelkezéstől eltérést nem engedő, feltétlenül érvényesülő jogi norma. Ezen előírásoktól csak akkor lehet eltérni, ha erre a jogszabály kifejezetten lehetőséget biztosít.

 

kollektív: Közösségi.

 

kollektív szabadságjogok: Az Alkotmányban rögzített alapvető emberi jogok közül azok, amelyek jellegüknél fogva csak csoportosan gyakorolhatók, vagy a jogok tartalma nem kizárólag személyhez kötődik. (Például  a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogai,  az önkormányzás joga, az egészséges környezethez való jog.)

 

kollektív munkaügyi vita: A munkáltató és az üzemi tanács vagy szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő vita.

 

kollektív szerződés: Egyfelől a munkáltató, munkáltatói érdekképviseleti szervezet; másfelől a szakszervezet közötti szerződés, amely a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, s az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét; továbbá a felek közötti kapcsolatrendszert szabályozza.

 

konszenzus: Teljes megegyezés, megállapodás mindenki egyetértésével. Testületi szavazás esetében egyhangú támogatottságot jelent. A konszenzus általában valamely vitatott kérdés kompromisszummal történő rendezése mellett alakul ki.

 

kontárkodás: Vállalkozói tevékenység jogosulatlan folytatása, vagy olyan vállalkozói tevékenység gyakorlása, amelyre nem jogosult.

 

kontraktus: Szerződés.

 

koordináció: Összehangolás, összeegyeztetés, mellérendelés.

 

korengedményes nyugdíj: A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben megállapított öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb öt évvel abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik - az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt - meghatározott szolgálati idővel. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíjra vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult.

 

korlátlan felelősség: az anyagi helytállásra kötelezett olyan felelőssége, melynek során nemcsak a vállalkozásból származó jövedelmével, hanem teljes magánvagyonával (lakás, kocsi, ingóságok stb.) is helytállni tartozik.

 

korlátozott cselekvőképesség: A cselekvőképesség részleges hiányának állapota. Aki korlátozottan cselekvőképes, annak jognyilatkozatai érvényességéhez törvényes képviselőjének előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása kell. A Polgári Törvénykönyv meghatározza azokat az eseteket, amikor a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is érvényes szerződést köthet vagy más jognyilatkozatot tehet. Korlátozottan cselekvőképes: 1. A törvény erejénél fogva a 14-18 év közötti kiskorú személy; 2. Jogerős bírósági ítélet alapján az, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett (elmeállapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt).

 

kötbér: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti.

Gyakoribb fajtái: meghiúsulási-, késedelmi-, hibás teljesítési.

A kötbér célja, hogy a kötelezettet a szerződésszerű teljesítésre ösztönözze.

A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is.

 

kötelesrész: a kötelesrész olyan jogintézmény, amely az örökhagyónak a vagyonával történő szabad rendelkezési jogát korlátozza. Célja, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékű részesedést akkor is biztosítson, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

 

kötelező tartalékráta: egy arányt fejez ki. Azt írják elő, hogy a hitelintézet a nála elhelyezett mindenkori betétek hány százalékát köteles jegybanki számlán tartani, kötelező tartalékként elhelyezni. Mivel a kötelező tartalékráta alkalmas a pénzteremtő hitelek nagyságát szabályozni, erre tekintettel nevezik monetáris eszköznek.

 

kötelmi jogviszony: a kötelem meghatározott és egymással mellérendeltségben lévő személyek közt létrejött polgári jogi viszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni szolgáltatást teljesítsen. A követelt vagyoni szolgáltatás általában egyenértékű a jogosult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenéssel.

 

kötvény: bemutatóra vagy névre szóló értékpapír. A kibocsátója arra kötelezi magát, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget valamint meghatározott kamatát a kötvény tulajdonosának a megjelölt időben és módon teljesíti.

 

közalkalmazotti jogviszony: Egyrészről az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek, mint munkáltatók; másrészről az itt foglalkoztatott személyek, mint közalkalmazott munkavállalók között létrejött munkajogi viszony. A Munka Törvénykönyve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel irányadó a közalkalmazotti jogviszonyra.

 

közeli hozzátartozó: A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;

 

közérdekű adat: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, valamint az állam- és szolgálati titok körébe nem tartozó bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

 

közérdekű kötelezettségvállalás: Közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezettségvállalás.

 

közérdekű közlemény: Az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja; valamint a nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.

 

közérdekű munka: Büntetőbíróság által kiszabható büntetés, amely szerint a közérdekű munkára ítélt köteles a részére meghatározott munkát hetenként legalább 1 napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadnapján díjazás nélkül végezni. A közérdekű munka büntetés leghosszabb tartama 100 nap lehet. Ha az elítélt a közérdekű munkakötelezettségének nem tesz eleget, a közérdekű munka hátralévő része helyébe fogház fokozatú szabadságvesztés büntetés lép.

 

közfeladatot ellátó személy elleni erőszak: A hivatalos személy elleni erőszak szabályai vonatkoznak a postai vagy közforgalmú közlekedési vállalati végrehajtó és biztonsági alkalmazottjára, a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonájára, a tűzoltóra, közfeladatot ellátó polgári őrre, mentősre, bírósági és hatósági eljárásban az ügyvédre, védőre, jogi képviselőre, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben az orvosra, pedagógusra, oktatóra.

 

közjegyző: a hagyatéki és egyéb nem peres eljár4ások intézésére szakosodott jogász. A közjegyzőket pályázat útján az igazságügy-miniszter nevezi ki. Feladatuk különösen közokiratok készítése, névaláírások és másolatok hitelesítése, okiratok és értéktárgyak megőrzése.

 

közokirat: Bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított papíralapú vagy elektronikus okirat. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Az okirati fajták (egyszerű magánokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, közokirat) közül csak a közokirat az, amely feltétlenül és teljes mértékben bizonyíték a benne foglaltakra.

 

közös jogkezelés: a szerzői jog korlátja. A szerző műve, annak egyedi engedélye nélkül használható fel, de a szerzők érdekeit képviselő közös jogkezelő szervezetnek (pl.ARTISJUS) fizetni kell a felhasználásért. A zenei műveknél, filmeknél, előadóművészi alkotásoknál jellemző.

 

közös tulajdon: ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt megillető tulajdonjog. Ismert fajtái az osztatlan közös tulajdon (pl. házasságnál) és társasházi közös tulajdon.

 

központi költségvetési szerv (közbeszerzésnél): a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentiek, valamint a Kormány vagy annak kijelölt tagjának felügyelete alatt működő költségvetési szerv;

 

közszolgálati jogviszony: A köztisztviselői, közalkalmazotti, a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjaira vonatkozó, valamint az igazságügyi, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, amelyben a felek munkajogi helyzetét, jogait és kötelezettségeit külön törvény szabályozza.

 

közszolgálati jogvita: A köztisztviselő által a közszolgálati jogviszonyából származó igényének érvényesítése érdekében, valamint a munkáltató fegyelmi, kártérítési vagy egyéb sérelmes intézkedése és mulasztása ellen közvetlenül a munkaügyi bíróság előtt indítható jogorvoslati eljárás.

 

közvetett bizonyíték: Olyan bizonyíték, amely nem a bizonyítandó tényre vonatkozik, hanem egy olyan másik tényre, amelyekből következtetni lehet a bizonyítandó tényre vagy annak egyes tényezőire.

 

közvetítés hatósági ügyekben: Ha jogszabály lehetővé teszi, a nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban a hatóság - lehetőleg az ügy tárgyához igazodó - felsőfokú végzettségű hatósági közvetítőt vehet igénybe. A hatósági közvetítő:

 

a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről;

b) tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról;

c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak;

d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket. A hatósági közvetítőkről a közigazgatási hivatalban vezetnek nyilvántartást, amely tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat.

 

kuratórium: Az alapítvány kezelő szervének általánosan használt elnevezése.

 

különös hatáskör: Meghatározott ügytípusra vagy ügyre az általános hatáskörűtől eltérő másik hatóságnak vagy bíróságnak van hatásköre. A polgári eljárásjogban a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak például a tízmillió forint pertárgyértéket meghaladó vagyonjogi perek, a szerzői jogi perek és az iparjogvédelmi perek.

 

különös illetékesség: Az általános illetékességtől eltérő illetékességi ok. Lehet vagylagos illetékesség, amely az általános illetékességi ok mellett mint választható másik illetékesség jelenik meg (például polgári eljárásjogban a felperes választása szerint a károkozás helye, tartásra jogosult lakóhelye, gyermek-elhelyezési perben a gyermek lakóhelye), és lehet kizárólagos illetékesség (például a végrehajtási igényperben a foglalás helye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes).

 

kültag: betéti társaságnak olyan tagja, aki a társaság vagyonához meghatározott vagyoni betéttel járul hozzá, a felelőssége a társaság tartozásaiért csak e vagyoni hozzájárulás mértékéig áll fenn.

 

 

 

A,  Á,  B,  C,  Cs,  D,  E,  É,  F,  G,  Gy,  H,  I,  Í,  J,  K,  L,  M,  N,  Ny,  O,  Ó,  Ö,  P, R,  S,  Sz,  T,  Ü,  V,  Z,