cég: cégnyilvántartásba bejegyzett jogi vagy természetes személy és ezek társasága, amely cégneve alatt üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat, és szerződéseket köthet.

 

cégbíróság: a megyei bíróságok keretében működő bíróságok; a cégek bejegyzését és felettük a törvényességi felügyelet gyakorlását látja el.

 

cégjegyzés: a képviselt cég nevében iratoknak (írásbeli jognyilatkozatoknak) a képviseleti joggal rendelkező személy részéről történő aláírása. A cégjegyzés módja lehet önálló vagy együttes. A társaság törvényes képviselői főszabályként önállóan jegyzik a céget, míg egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez rendszerint két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírására van szükség.

 

cégkivonat: A cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen.

 

cégmásolat: A cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tanúsítja hitelesen.

 

cégnyilvántartás nyilvánossága: három területen érvényesül, ezek:

a cégbíróságnál vezetett cégjegyzék;

az Igazságügyi Minisztérium szervezetén belül működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat;

a Cégközlöny (amely az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja).

 

cégvezető: a gazdasági társaság általános képviseleti joggal felruházott munkavállalója. Nem a cég „legfőbb vezetője”! A vezető tisztségviselőnek (pl. a kft. ügyvezetőjének) alárendelten, de önállóan végzi munkáját.

 

civil szervezet: Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt).

 

CompLex CD Jogtár: jelenleg az egyik legelterjedtebb jogi adatbázis és hozzá tartozó kapcsolódó jogszabálykezelő rendszer. Tartalmazza a magyar hatályos joganyagot, a Magyar Közlönyben és mintegy tucatnyi tárcaközlönyben (az egyes minisztériumok hivatalos lapja) megjelent jogszabályokat, bírósági határozatokat, APEH-iránymutatásokat és más normákat.

 

cselekvőképesség: A jogok gyakorlásának képessége a polgári jog szabályai szerint cselekvőképes mindenki, aki tizennyolcadik életévét betöltötte és cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést, vagy tehet más nyilatkozatot.

 

cselekvőképtelenség: A cselekvőképesség teljes hiányának állapota. Aki cselekvőképtelen, az nem tehet érvényes jognyilatkozatot, nevében törvényes képviselője jár el. Cselekvőképtelen  

 

· a törvény erejénél fogva a 14 évnél fiatalabb kiskorú,            

 

· .jogerős bírósági ítélet folytán az a személy, aki a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett (elmeállapot vagy szellemi fogyatkozás miatt),               

 

· gondnokság alá helyezés nélkül is az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (pl. súlyosan részeg, kábítószer hatása alatt áll).

 

 

csődeljárás: a cég fizetőképességének helyreállítását célzó nem peres eljárás.  Nem tévesztendő össze a felszámolási eljárással, mert sikeres csődeljárás esetén a szervezet nem szűnik meg. A csődeljárás „rövidtávú célja” fizetési haladék (moratórium), „hosszútávú célja” csődegyezség (megállapodás) a hitelezőkkel.