Mi a teendő, ha a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett nem fizet?

 

Az édesanya azzal a problémával fordult a Veritas Jogcsomaghoz, hogy nehéz anyagi körülmények között egyedül neveli két kiskorú gyermekét. A volt férje eddig rendesen fizette a bíróság által megállapított gyermektartásdíjat, de kb. három hónapja nem érkezik meg a pénz. Néhány napja jutott az édesanya tudomására, hogy volt férje felmondta az albérletet, és ismeretlen helyre költözött. Azt kérdezi, hogy most mit tehet.

A felvetett probléma kapcsán fontos lehet, hogy tisztában legyünk a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének szabályaival, ami átmeneti segítséget nyújthat abban az esetben, ha a fizetésére kötelezett személy a gyermektartásdíjat nem fizeti meg időben. Ebben az esetben - a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett (példánkban az apa) visszafizetési kötelezettségével - az állam folyósítja a megállapított összeget.

A gyermektartásdíjra jogosultnak, az édesanyának ilyen esetben először a bírósághoz kell fordulnia, és ott kell kérnie a gyermektartásdíj végrehajtását. Ha az édesanya tehát a bíróságtól kéri a gyermektartásdíj végrehajtását és a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett (példánkban az apa) munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalhoz fordulhat és ott kérheti a tartásdíj megelőlegezését.

A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti - legalább 6 havi - behajthatatlanságáról. A gyámhivatal megvizsgálja, hogy a gyermeket gondozó személy (esetünkben az édesanya) képes-e a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. A jogszabály nem határozza meg a tartás elvárható körülményeit, a gyámhatóság saját belátása szerint dönthet a szükséges tartás megvalósulásának vagy hiányának megállapításáról. A gyermektartásdíj megelőlegezésének további feltétele az is, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege ne érje el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. (Ez jelenleg 57.000 Ft.)

Amennyiben a gyámhivatal a gyermektartásdíj megelőlegezéséről határoz, úgy a bíróság által megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg. Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. Indokolt esetben a megelőlegezés folyósítása - egy alkalommal - legfeljebb további három évre ismételten elrendelhető, kivéve ha a kötelezettel (az apával szemben) a megelőlegezett gyermektartásdíj adók módjára történő behajtása 3 éven át nem jár eredménnyel.

A gyermektartásdíj alapját képező juttatások:

Munkabér - A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság.

A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.

Nyugdíj - A nyugellátásból levont gyermektartásdíj maximum a nyugdíj összegének 50%-ig terjedhet.

Táppénz - A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet gyermektartásdíj fejében levonni.

Munkanélküli segély - A munkanélküli ellátásból (munkanélküli járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni a tartásdíj fejében.

 

 

0.004 mp