idézés: Az eljáró szerv hivatalos felszólítása arra, hogy meghatározott ügyben, adott időpontban és adott helyen a személy (fél, ügyfél, terhelt, védő, szakértő stb.) jelenjen meg. A hatóság, bíróság azt a személyt idézi, akinek jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező. Az idézés elmulasztásának jogszabályban meghatározott jogkövetkezményei (kérelem elutasítása, bírság, elővezetés) vannak.

 

időbeli hatály: A jogi szabálynak, ítéletnek vagy határozatnak, illetve szerződésnek vagy más jogi aktusnak alkalmazási lehetősége abból a szempontból, hogy időbelileg meghatározva már vagy még hatályos-e.

 

időbélyegző: Elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett.

 

igazolási kérelem: Mulasztott eljárási cselekmény esetén a mulasztás önhibán kívüliségének és az igazolással egyidejű teljesítésnek elfogadására irányuló kérelem.

 

igazságszolgáltatás alapelvei: az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei olyan történetileg kialakult nemzetközi deklarációkkal is megerősített egyetemes értékek, melyeknek az emberi és állampolgári jogok védelmét biztosító bírói igazságszolgáltatásnak meg kell felelnie.

 

• bírói függetlenség elve
• társas bíráskodás elve
• nyilvánosság elve
• többfokozatú eljárás elve
• jogorvoslati jogosultság elve
• védelem elve
• anyanyelv használat elve

 

 

Igazságügyi Szolgálat:

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) a pártfogó felügyelői tevékenységgel, jogi segítségnyújtással, áldozatsegítéssel és kárpótlással kapcsolatos feladatokat lát el. A KIMISZ a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt álló központi hivatal, amely önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, élén főigazgató áll, aki ellátja az igazságügyi szolgálatok feletti szakmai irányító szerv jogköreit. Ennek keretében a megyei/fővárosi kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai egyes szakterületeinek (pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtói, áldozatsegítői) tevékenységét szakmai ellenőrzéseivel felügyeli és támogatja. Módszertani állásfoglalásaival, konzultációs lehetőség biztosításával, képzések és továbbképzések szervezésével segíti az igazságügyi szolgálatok egységes jogalkalmazását. Az áldozatsegítés tekintetében a szakmai felügyeletet a Belügyminisztérium gyakorolja.

 

A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatok a kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működnek.

Jogi Segítségnyújtó Szolgálat

 

A jogi segítségnyújtás célja, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetük miatt egyébként nem képesek. A Szolgálat az általános ügyfélszolgálati tevékenysége keretében jövedelemre és ügytárgyra tekintet nélkül jogi tanácsot ad az egyszerűbb ügyekben, míg hatóságként az ügyfél rászorultsága alapján dönt a támogatás megengedhetősége kérdésében: peren kívüli ügyekben jogi segítő közreműködését, peres eljárásokban pedig a bíróság előtti képviseletet ellátó pártfogó ügyvédet biztosítja a rászorulók számára.

 

Pártfogó Felügyelői Szolgálat

 

A Szolgálat környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények készítésével az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítésében vesz részt. A végrehajtandó szabadságvesztés reális alternatívájaként végrehajtja a közérdekű munka büntetéseket és a pártfogó felügyelet intézkedéseket. A büntető ügyekben alkalmazott közvetítői eljárások lefolytatásával  hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekményekkel okozott károk mérséklődjenek, az elkövető személyes felelősségvállalása erőteljesebbé váljon. Önkéntesen igénybe vehető utógondozás biztosításával segíti elő az elítéltek integrációs esélyeinek növelését, a bűnismétlés megelőzését. A Szolgálat célja, hogy a büntetés-végrehajtás, a bűnmegelőzés és az áldozatok érdekei fokozottan érvényesüljenek.

 

Áldozatsegítő Szolgálat

 

Napjaink büntetőpolitikájának egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. A Szolgálat ezen célkitűzéseket, az áldozatok segítésével és az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat, különböző támogatási formákon keresztül látja el.

 

 

igazolási kérelem: kizárólag a saját hibán kívüli, vétlen mulasztást lehet így igazolni.  Az igazolási kérelmet benyújtó félnek nem kell bizonyítania mulasztása okát, ha az általa mentségére felhozott körülmények alkalmasak arra, hogy ezt figyelembe vegyék. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

 

illegális: Törvénytelen, jogellenes, joggal nem alátámasztott, nem engedélyezett működés vagy állapot.

 

illeték: Az ügyfél által az állami költségvetésnek fizetendő pénzösszeg, amely valamilyen vagyonmozgással (öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházások), vagy állami és önkormányzati tevékenységgel (közhiteles telekkönyvi nyilvántartás, bírósági eljárás, hagyatéki eljárás, közigazgatási engedélyezés) áll összefüggésben.

 

 

illetékesség: az ügyek megosztása az azonos hatáskörű állami szervek között. Arra a kérdésre válaszol, hogy hol, melyik településen vagy megyében kezdhető meg az eljárás. Az általános illetékességi szabály szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárásra az a közigazgatási szerv illetékes, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van. Célszerűségi okokból sajátos illetékességi szabályokat is tartalmaz a törvény így az ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre stb.) vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv jár el, amelynek területén az ingatlan van.

 

illetékes bíróság: Több azonos hatáskörű bíróság közül az eljárásra jogosult. A bírósági eljárásoknál az általános illetékesség alperes lakóhelye. Megkülönböztetünk továbbá vagylagos és kizárólagos illetékességet is.

 

illetékmentesség: A törvény meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek mentesek az illetékfizetési kötelezettség alól (ez a tárgyi illetékmentesség), s azokat a jogalanyokat, amelyeknek nem kell illetéket fizetni. (Ez az alanyi illetékmentesség.)

 

illetmény: A köztisztviselői -, közalkalmazotti -, és a fegyveres erők, illetve testületek hivatásos állományi szolgálati jogviszony alapján pénzbeli járandóság, díjazás.

immateriális jog: Nem anyagi jellegű, például személyiségi jogok, szerzői jogok, szabadságjogok.

 

immunitás: Védettség, mentesség.

 

információ: Bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e.

 

inkasszó: Lásd: beszedési megbízás.

 

interpretálás: Jogszabály értelmezése, magyarázata. Jelenti ezen kívül cselekvés, magatartás értelmezését és magyarázatát is; például keresetlevélben, perbeszédben, jogorvoslati kérelemben.

 

indokolt kiadások: a károsodás következményeinek csökkentésével vagy megszüntetésével járó célszerű költségek.

 

ingatlan: Ingatlanok esetében a Ptk. a földről és épületről tesz említést. Ingatlannak minősül mindaz, ami a földdel tartósan egyesítve, szilárd összeköttetésben van (pl. a felépítmény). Ingónak tekintendő minden olyan tárgy, amely nem minősül ingatlannak.

 

ingatlan-nyilvántartás: az ingatlanokhoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az egész országra kiterjedően. Az ingatlan-nyilvántartás vezetése a földhivatalok hatáskörébe tartozik.

Egyoldalúan állapít meg azok terhére, akik szolgáltatásait igénybe veszik. Általában kétféle illeték különböztethető meg vagyonszerzési- és eljárási illeték. A vagyonszerzési illeték csoporton belül megkülönböztetünk öröklési-, ajándékozási-, és visszterhes vagyonátruházási illetéket (pl. adásvételi-). Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke a rokonsági foktól függ.

 

ingatlan-nyilvántartás legfontosabb alapelvei:

Ø  a bejegyzés elve, az ingatlanokat érintő jogváltozások általában csak akkor állnak be, ha azokat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti például az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a haszonélvezeti jogot és a jelzálogjogot.

Ø  a nyilvánosság elve, a törvény szerint csak akkor korlátozható, ha a személyes adatok védelméhez fűződő érdek feltétlenül megköveteli. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető; azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, vagy hiteles másolatot kérhet.

Ø  a közhitelesség elve, mely szerint az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.

Ø  a kérelemhez kötöttség elve, amely szerint jogok és tények bejegyzésére irányuló eljárás főszabályként az ügyfél kérelmére indul, és a kérelemhez az eljáró földhivatal kötve van. A földhivatal csak azt a jogot vagy tényt jegyezheti be az ingatlan-nyilvántartásba, amelyet az ügyfél a kérelmében megjelölt;

Ø  a rangsor elve, amely szerint a bejegyzések rangsorát az határozza meg, hogy a bejegyzési kérelmek milyen sorrendben érkeznek a földhivatalhoz;

Ø  az okirati elv, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásba adatot feltüntetni, jogot vagy tényt bejegyezni csak érvényes okirat (hatósági határozat) alapján lehet.

 

Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés: ha a tulajdonjog megszerzése nem átruházáson alapul, akkor a tulajdonszerzés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés nélkül is bekövetkezik. Ilyen leggyakrabban a házastársi közös tulajdon keletkezése, az öröklés, az elbirtoklás, a ráépítés és a növedék. Az ingatlantulajdonos igényt tarthat arra, hogy tulajdonszerzését az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Ez az igénye, mint tulajdoni igény nem évül el.

az ingatlan-nyilvántartás részei:

a) a tulajdoni lap,

b) a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzéke,

c)  az ingatlan-nyilvántartási térkép és

d) az okirattár.

Ingatlan-nyilvántartás tartalmazza:

a) az önálló ingatlanok adatait (többek közt a település nevét, a helyrajzi számot, a terület nagyságát és művelési ágát),

b) a jogosultak beazonosítására szolgáló adatokat (személyazonosító és lakcím),

c) az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket.

 

ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami nem minősül ingatlannak.

 

ingóvégrehajtás: ha a bírósági végrehajtás során az adós kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja.

 

ingatlan-végrehajtás: a bírósági végrehajtási eljárásban az adós tulajdonában lévő ingatlant – az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra tekintet nélkül – végrehajtás alá lehet vonni.

 

interveniálás: Közbenjárás, közvetítés, beavatkozás, közbelépés, harmadik személy javára intézkedés kérése.

 

iparjogvédelem: a találmányok szabadalmi oltalmával, a védjegyoltalommal és az ipari minta oltalmával kapcsolatos jogterület.

 

iratbetekintési jog: Az ügyfél és képviselője a közigazgatási eljárás során keletkezett iratokba betekinthet és azokról másolatot készíthet.

 

ítélet: a bíróság határozata, amellyel az előtte zajló peres ügyben érdemben dönt.

 

ítélőtábla: a megyei (fővárosi) és a Legfelsőbb Bíróság közé felállított új bírósági szint. Az ítélőtáblák elbírálják - törvényben meghatározott ügyekben és illetékességgel - a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben.

 

ítélt dolog: Az anyagi jogerő szokásos kifejezése. Lényege, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható.

 

 

A,  Á,  B,  C,  Cs,  D,  E,  É,  F,  G,  Gy,  H,  I,  Í,  J,  K,  L,  M,  N,  Ny,  O,  Ó,  Ö,  P, R,  S,  Sz,  T,  Ü,  V,  Z,