saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: Olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár.

 

sajtó-helyreigazítás: olyan sajtóközlemény, amelyből kitűnik, hogy az érintettek által kifogásolt közlemény mely tényeket közölt valótlanul vagy tüntetett fel hamis színben. A helyreigazításból ki kell tűnnie annak is, hogy melyek a való tények.

 

segítő családtag: Az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

 

semmis szerződés: A semmisség az érvénytelenség egyik típusa. (Másik érvénytelenségi típus a megtámadhatóság.) A semmisségre határidő nélkül bárki hivatkozhat, s megállapításához külön eljárásra nincsen szükség. A semmis szerződést nemlétezőnek kell tekinteni. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha az nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

 

semmissége közigazgatási határozatnak: Az államigazgatási eljárási törvényben szabályozott jogorvoslati eljárások során a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni azt a közigazgatási határozatot, amely hatáskör hiányában született, illetve bűncselekmény elkövetése befolyásolta tartalmát. Még ezekben az esetekben sem lehet megsemmisíteni a határozatot, ha jogerőre emelkedése óta 3 év eltelt.

 

sértett: Akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.

 

statutum:  Alapszabály, helyi vagy belső rendelkezés.

 

státuszperek: Olyan perek, amelyek a személy polgári jogi, családjogi, állampolgársági állapotával, státuszával kapcsolatosak. Ilyenek például a gondnokság alá helyezési perek, a származás-megállapítási perek (például apasági perek), állampolgársági perek.

 

súlyosan fogyatékos személy: Az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

 

szabadalom: az iparjogvédelem körében a feltalálót vagy  jogutódját megillető jogosultság. A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van a találmány hasznosítására.

 

 

szabad felhasználás: a szerzői jog korlátja. A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz nem szükséges a szerző engedélye. Legelterjedtebb formája a magáncélú másolás.

 

szabálysértés: Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet által jogellenessé nyilvánított magatartás vagy mulasztás, amelyek a társadalomra csekély fokban veszélyesek (ezért nem bűncselekmények), s a jogsértések megelőzése végett a jogszabály büntetni rendeli őket.

 

szabálysértési felelősség: Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély).

 

szabálysértési hatóság: Általános hatáskörű szabálysértési hatóság a helyi önkormányzat jegyzője. Jogszabály által meghatározott szabálysértések ügyében a rendőrkapitányság, a vám- és pénzügyőrség, az ÁNTSZ, a  fogyasztóvédelmi felügyelőség, bányaműszaki felügyelőség, munkavédelmi és munkaügyi felügyelő, hírközlési felügyelet, közterület-felügyelet, tűzoltóság.

 

szabálysértési intézkedések: Járművezetéstől eltiltás, elkobzás, figyelmeztetés, kitiltás.

 

szakértő: az a személy, aki kiegészíti, vagy pótolja a bíróság szakértelmét.

 

szankció: A jogszabálynak (vagy szerződésnek) az a része, amely meghatározott tényállásra alkalmazandó rendelkezés megsértésére jogkövetkezményt rendel.

 

szankcionál: Szankciót alkalmaz.

 

szavatosság: lásd kellékszavatosságnál. Jogszavatosság az adásvételi szerződésnél fordul elő; az eladó köteles helytállni azért, hogy a vevő a tulajdonjogot a szerződésnek megfelelően megszerezze.

 

szándéknyilatkozat: Annak írásbeli kifejezése, hogy valamely jognyilatkozatot, szerződést a jövőben meg kívánnak tenni. Egyoldalú előszerződésnek tekinthető okirat, azzal az eltéréssel, hogy a jogosult személyét az előszerződésnek megfelelő joghatás kifejtéséhez a szándéknyilatkozatnak kifejezetten tartalmaznia kell.

 

szándékos magatartás: legnagyobb jelentőséget a büntetőjogban kap. egyenes szándék (dolus directus): amikor valaki kívánja tettének következményeit, eshetőleges szándék (dolus eventualis): amikor valaki belenyugszik tette következményeibe

 

szankció: joghátrány (büntetés), amit a jogszabály megsértése esetére helyeznek kilátásba.

 

szárazbélyegző (ügyvédi): Jogszabály előírhatja meghatározott okiratokra az ügyvédi ellenjegyzés érvényességének feltételéül az ügyvéd személyét azonosító és személyes eljárását bizonyító szárazbélyegző használatát. Ügyvédi szárazbélyegző szükséges például a cégek társasági szerződései valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratok ügyvédi ellenjegyzésének érvényességéhez.

 

szavatosság: A kötelezett felelőssége a szerződés hibás teljesítése esetén. A szavatosság kiterjed arra, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (ez a kellékszavatosság), valamint arra, hogy a jogosult megszerezheti azokat a jogokat, amelyeket a szerződés átruház rá vagy biztosít neki. (Ez a jogszavatosság.)

 

származékos szerzés: jogutódlás.

 

személyegyesülés: Természetes személyek által létrehozott jogi személyek (ilyen például a társadalmi szervezet) és jogi személyiséggel nem rendelkező más közösségek. (Például a nyilvántartásba nem vett egyesület, baráti vagy hobbitársaság, lakóközösség.) Ez utóbbi, jogi személyiség nélküli személyegyesüléseket személyösszességnek is nevezi a jogirodalom, utalva ezzel arra, hogy személyegyesüléssel általában új jogi személy jön létre, míg a polgárok személyösszessége csak közös tevékenységet hoz létre, új jogi minőséget nem feltétlenül.

 

személyes adat: A természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, és az ebből levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

 

személyes költségmentesség: Azt a felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget nem tudja fedezni, költségmentesség illeti meg.

 

személyes szabadságjogok: Az Alkotmányban rögzített alapvető emberi jogok közül azok, amelyek jellegüknél fogva csak személyesen gyakorolhatók, vagy a jogok tartalma személyhez kötődik. (Például személyes sérthetetlenség, emberi méltósághoz való jog, ártatlanság vélelme, mozgásszabadság, gondolat- és lelkiismereti szabadság, magántitok védelme, magánlakás sérthetetlensége, személyes adatok védelme, jogorvoslat joga.)

 

személyhez fűződő jogok: Hátrányos megkülönböztetés tilalma nem, faj, nemzetiség, felekezet szerint; személyes szabadsághoz, testi épséghez, egészséghez való jog; becsület és emberi méltóság megsértése elleni védelem; névviselés joga; jóhírnév védelme; képmás és hangfelvétel útján való visszaélés elleni védelem, levéltitokhoz, magántitokhoz, magánlakás tiszteletben tartásához jog; személyes adatok védelme.

 

személyi alapbér: A munkaviszony alapján a munkavállalót a munkaszerződésben meghatározott mértékben megillető munkabér, amelyet időbérben kell meghatározni.

 

szellemi alkotásokhoz fűződő jogok: két területe az iparjogvédelem és a szerzői jog.

 

személyhez fűződő jogok: az Alkotmányban külön fejezetben szereplő abszolút szerkezetű alanyi jogok.  „Klasszikus” személyiségi jogok közé tartozik

a névviselés joga,

a jóhírnévhez fűződő jog,

a képmás és hangfelvétel védelme,

a személyes titok védelme,

a magánlakás védelme,

a személyes adatok védelméhez való jog és

a kegyeleti jog.

 

személyi hatály: A jogi szabálynak, ítéletnek vagy határozatnak, illetve szerződésnek a személyi alkalmazási köre.

 

szemle: A bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el, és folytatja le, ha a bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetőleg tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges. A szemlénél - ha szükséges - szakértőt is lehet alkalmazni. A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell. A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

 

szerződés felbontása: A szerződést a felek közös megegyezéssel vagy elállással felbonthatják. A szerződés felbontása esetén a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások általában visszajárnak.

 

szerződés megszűnése: A szerződés a megkötésére visszamenőleges hatállyal megszűnik, ha a Polgári Törvénykönyv szerint elállásra jogosult fél az elállási nyilatkozattal a szerződést felbontja. A Polgári Törvénykönyvben meghatározott más esetekben is megszűnik a szerződés, például a teljesítés lehetetlenné válásával vagy a szerződés bírósági határozattal megszüntetésével. A szerződés megszűnése esetében a szerződéskötés előtti eredeti állapotot általában helyre kell állítani.

 

szerződés megszüntetése: A felek a szerződést közös megegyezéssel vagy felmondással megszüntethetik. A szerződés megszüntetése esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg és a felek további szolgáltatással általában nem tartoznak. Megszünteti a szerződést az a tény is, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett (konfúzió); vagy személyhez kötődő szolgáltatás esetén a jogosult vagy a kötelezett meghal, illetve jogi személy esetében jogutód nélkül megszűnik.

 

szerződés: az egymással mellérendeltségi viszonyban álló két vagy több személy joghatást kiváltó egybecsengő akaratnyilatkozata, amely elsősorban vagyoni érdekek kielégítésére irányul. A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

Általában kötelező alakszerűség nélkül szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt megköthető.

 

szerződési szabadság: A szerződés tartalmát, formáját és elnevezését a felek szabadon határozzák meg; a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

 

szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik vagy sérti valamelyik fél szerződéssel kapcsolatos jogait. Ilyenek különösen: kötelezett késedelme, jogosult késedelme, hibás teljesítés, a szerződés lehetetlenné válása és a teljesítés végleges megtagadása a kötelezett által.

 

szerződéskötési kötelezettség: Jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti. A felek másik szerződésben (például előszerződésben) is vállalhatnak szerződéskötési kötelezettséget.

 

szerzői jog: a szellemi alkotások jogának egyik területe. Alapvető szabályozása a Ptk.-ban és külön törvényben található. Fő célja az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások védelme. A szoftvert is a szerzői jog védi.

 

színlelt szerződés: A felek úgy járnak el, mintha szerződést kötöttek volna, valójában azonban szándékuk más joghatás elérésére irányult. A színlelt szerződés semmis; ha pedig az egy másik szerződést leplez, akkor a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

 

szóbeliség elve: A bírósági tárgyalás szóbeli.

 

szokásjog: Az első jogképződési mód, a szokások a társadalom tagjai közötti viszonyok útján alakultak ki, s ezt az állami szervek jogalkalmazáskor figyelembe vették. A feudális és rabszolgatartó társadalmaknál volt különösen jellemző. A jogalkalmazó szervek szokásos eljárására utalás, hagyományos eljárási és döntési technikák, illetve tartalmak figyelembe vétele. Az ugyanolyan vagy hasonló esetekre szóló magatartások jogi jelentősége a magyar jogban a bíróságok jogalkalmazó tevékenységének életszerűségre törekvésében és a Legfelsőbb Bíróság jogfejlesztő szerepében jelenik meg, amelynek a keretében a bíróságokra kötelező, általános érvényű jogegységi határozatokat adhat ki, illetve a bírói joggyakorlat számára nem kötelező erejű elvi döntéseket hozhat.

 

szolgalom: jogosultság, amely alapján a dolog tulajdonosa köteles tűrni, hogy a szolgalom jogosultja a dolgot meghatározott mértékben használhassa, pl. útszolgalom.

 

szolgálati titok: lásd. minősített adat

 

szolvencia: Fizetőképesség.

 

szomszédjog: a tulajdonos használati jogának törvényi korlátja. Szűkebb értelemben azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a szomszéd földtulajdonosok tulajdonjogának gyakorlására vonatkoznak (pl. az épület földtámaszával, az áthajló ágak gyümölcsével, a telken való átjárással, a kerítéssel, a határvonalon álló gyümölccsel és terméssel kapcsolatos szabályok).

 

Szociális és Gyámhivatal: A Szociális és Gyámhivatal első, illetve másodfokú hatósági jogkört gyakorol gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint szociális hatósági ügyekben.

Ennek keretén belül engedélyezi a szociális, gyermekvédelmi és –jóléti intézmények működését, illetve gondoskodik a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és az önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítésének felügyeletéről.

 

A hivatal feladatai közé tartozik, hogy ellenőrizze a jegyző gyámhatósági és szociális hatósági tevékenységét, az elsőfokú gyámhivatalokat, valamint a gyermekvédelmi, gyermekjóléti és a szociális szolgáltató intézményeket. Ezen kívül egyéb központilag meghatározott vizsgálatokat folytat.

 

A Szociális és Gyámhivatal felelősségei közé tartozik, hogy a hivatásos gondnokok képzését és különböző ágazati továbbképzéseket szervezzen.

 

A hivatal egyéb feladatát képezi, hogy közreműködjön a társadalmi bűnmegelőzési program végrehajtásában, és intézze a mozgássérültek gépkocsi szerzési támogatásával kapcsolatos ügyeket. Ellátja egyes lakáscélú kölcsönből eredő adósságok rendezésének felügyeletét, valamint kiadja a szociális foglalkoztatási engedélyeket, és felügyeli a foglalkoztatást.

 

A,  Á,  B,  C,  Cs,  D,  E,  É,  F,  G,  Gy,  H,  I,  Í,  J,  K,  L,  M,  N,  Ny,  O,  Ó,  Ö,  P, R,  S,  Sz,  T,  Ü,  V,  Z,