Kapcsolattartás újraszabályozása

 

Gyámhivatali eljárás - kapcsolattartás újraszabályozása          

 

Volt férjemmel 2003. Karácsonya óta élünk külön. Miután összevert, 2004. szeptemberében adtam be a válókeresetet. 

A bíróság 2006. március 9-én mondta ki jogerősen a válást, ekkor szabályozta a kapcsolattartást (hiányosan) közös gyermekünk és volt férjem között. Nem tért ki arra, hogy hol vegye át és hol adja át a gyermeket volt férjem, és nem tért ki az elmaradt láthatások pótlására sem. 

Volt férjemet nem igazán érdekelte közös gyermekünk, ami nekem nem volt meglepő, hisz házasságunk ideje alatt sem törődött vele túl sokat. 

Nem a bírósági egyezségben foglaltak szerint élt a láthatás jogával, vagy egyáltalán nem is jött közös gyermekünkért. A gyámhivatal felé sajnos nem jeleztem akkor még ezt, mivel sem a bíróság, sem a gyámhivatal  nem tájékoztatott arról, hogy mi a teendőm, ha a volt férjem nem él a láthatás jogával. Őt viszont felvilágosították, mivel a gyámhivatal folyamatosan engem figyelmeztetett a volt férjem miatt elmaradt láthatásokért. Akkor is, amikor a volt férjem a környékünkön sem járt. Ezt tanúkkal is tudtam volna bizonyítani, de a gyámhivatal sem a tanúimra, sem és az én véleményemre nem volt soha kíváncsi. A lányomat sem hallgatták meg soha a láthatásokkal kapcsolatban, akkor sem, amikor elmúlt 14 éves. Hné gyámhivatali ügyintéző is mást vett jegyzőkönyvbe, mint amit a lányom mondott.  Teljesen úgy tűnt, hogy a ránk vonatkozó jogszabályokat nem ismeri a gyámhivatal, vagy nem akarja ismerni.
 
A bíróságra három kérelmet adtam be, melyekben háromszor kértem a kapcsolattartás megváltoztatását havi egy napra, de ezekkel a bíróság azóta sem foglalkozott érdemben, pedig KÉRELEM-ként adtam be.
 
2012-ben a bíróság bekérte a gyámhivatali anyagot a gyámhivataltól. 
 
2006-tól  2011-ig én és gyermekem összesen 43 db beadványt nyújtottunk be a gyámhivatal felé, melyekben leírtuk, hogy a volt férjem hogyan, vagy egyáltalán nem élt a láthatás jogával. Ezekből a beadványainkból 1 db-ot küldött el a gyámhivatal a bíróságnak. 
 
 
2006. március 9. és 2006. március 21. – ....XVIII....../2004/... :
- a bíróság nem szabályozta a kapcsolattartást illetően:
- hol vegye át az apa a gyermeket,
- láthatás után hol adja át nekem,
- nem rendelkezett az elmaradt láthatás pótlásáról.
 
2006. november 27.
- kértem a gyámhivatalt, hogy segítsen a kapcsolattartást illetően, de nem segített.
 
2007. február 18.
- jeleztem a Gyámhivatal felé, hogy volt férjem késik, vagy nem jön a lányomért a láthatáskor.
- megírtam, hogy kérem a láthatás megváltoztatását a bíróságtól.
 
2007. február 23. – ../..-./2007.
- elutasították a „kérelmemet” érdemi vizsgálat nélkül! Nem a Gyámhivatalt kértem a láthatás megváltoztatására!
 
2007. február 26.
- első beadványom – KÉRELEM - a bíróság felé a kapcsolattartás megváltoztatásáról, 7000,- Ft illeték leróva.
 
2007. március 7. – ..P.XVIII....../2004/... – Végzés
- „felperes fellebbezését hivatalból elutasítja” – nem fellebbezés volt, hanem kérelem, mivel:
Csjt.92.§. (5) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.
 
2007. március 14.
- jeleztem a bíróság felé, hogy a beadványom nem fellebbezés volt, és kértem új ügyként kezelni. Erre a mai napig nem érkezett   válasz.
 
2007. április 17. – ../../2007. – Végzés
- engem figyelmeztet, hogy a „Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság ..P.XVIII....../2004/.. számú végzésében foglalt egyezséget biztosítsa.”
- én hiába jeleztem, hogy a volt férjem nem él a láthatás jogával, azért is engem figyelmeztettek, fenyegettek, hogy Ő nem jött a közös gyermekünkért.
- a gyámhivatal azt gondolta, hogy azért is én vagyok a hibás, ha a volt férjem késik, ha egyáltalán nem jön, és ha nem akarja két napra vinni a gyermeket.
 
2007. április 24.
- kértem az eljárás felfüggesztését a gyámhivataltól, amíg a bíróság újraszabályozza a kapcsolattartást, de ezzel se foglalkozott a gyámhivatal.
 
2007. április 25. – Fellebbezés
- itt is leírtam, hogy volt férjem nem a bírósági egyezségben leírtak alapján él a láthatás jogával, és soha egyetlen figyelmeztetést sem kapott, de az Ő valótlan állításai miatt engem figyelmeztettek mindig.
 
2007. október 1. – Jegyzőkönyv
- jegyzőkönyvbe mondtuk gyermekemmel, hogy az édesapja 2007. június 27-én látta utoljára gyermekét, azóta telefonon sem kereste.
A gyámhivatal ekkor sem figyelmeztette volt férjemet!
A gyámhivatali ügyintéző a láthatásokról is megkérdezhette volna gyermekemet, de a kislány véleményére akkor sem voltak kíváncsiak, miután elmúlt 14 éves.
 
2007. október 27. – ../..-../2007. – Végzés
- a gyámhivatal leírja, hogy „a kapcsolattartásra jogosult szülőt is lehet figyelmeztetni, illetve bírságolni”, - de soha nem tette meg, pedig jogos lett volna!
Leírja, hogy a bíróság igazságügyi szakértői vizsgálatot rendelt el – erre a kapcsolattartás megváltoztatását illetően soha nem került sor. Azt gondolom, hogy itt ismét félre értett valamit a gyámhivatal.
 
2007. november 16. – ..-..-../2007. – Végzés
- ismét engem figyelmeztet, hogy a jogellenes magatartásomat szüntessem meg.
Volt férjem feljelentett a rendőrségen, pedig ekkor nem is lett volna láthatás.
Soha nem mondtam olyat, hogy az apai kapcsolattartások az én hibámból maradtak el, mert ez nem volt igaz, ezt a gyámhivatali ügyintéző állította mindig.
 
2007. november 27. – Határozat
- 2 db beadványomat (nem lehet beazonosítani, melyek ezek) elutasítja, mert „konkrét kérelmet nem tartalmaz”. 
Fél év kellett a gyámhivatalnak a beadványok elbírálásához??
Tudomásom szerint a beadványokat tartalmuk szerint kell elbírálni – 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, III. fejezet kérelem 34.§ (5). 
 
2007. november 21.
- fellebbezés és ismét leírtam, hogy az elmaradt láthatásokért nem én vagyok a felelős.
 
2007. november 30. – ../..-../2007. – Végzés
- elutasítja a végrehajtási kifogásomat
 
2007. december 1. – Jegyzőkönyv
- jegyzőkönyvbe mondtam, hogy volt férjem fél éve nem élt a láthatás jogával.
Ennek ellenére Őt ismét nem figyelmeztette a gyámhivatal.
 
2007. december 1. 
- fellebbezéssel éltem a ..-..-../2007-.., ..-..-../2007-... Határozatok ellen. A beadványaim a gyámhivatal szerint nem kérelem, de teljesen mindegy, hogy mi, érdemben soha nem foglalkoztak egyikkel sem.
Mindegy, hogy mit írtam, mindig elutasították valamilyen kifogással!
Ismét leírtam, hogy a volt férjem nem él a láthatás jogával.
 
2007. december 15.
- ebben a fellebbezésben feltettem 5 kérdést a gyámhivatalnak, amikre a mai napig választ nem kaptam.
 
2008. január 15. – ../...-./2008. – Végzés
- beadványomat elutasítja érdemi vizsgálat nélkül. Egyáltalán nem érdekelte a gyámhivatalt, hogy az apa mikor élt a láthatás jogával, és mikor nem.
 
2008. január ... – Jegyzőkönyv 
- ekkor lett elegünk, ezután mentünk panaszt tenni az OBH-hoz, és ezután döntöttünk úgy, hogy panaszt teszünk Strasbourgban.
Hné gyámhivatali ügyintéző behívott bennünket meghallgatásra, ami abból állt, hogy több mint három és fél órán keresztül mi hallgattuk Őt, a mi mondandónkra nem nagyon volt kíváncsi, nem azt vette jegyzőkönyvbe, amit a lányom mondott.
Három és fél órán keresztül beszélt, de kevés egybefüggő és értelmes mondat hagyta el a száját. Erről hangfelvétel készült.
 
A Legfelsőbb Bírósági egy 1985-ben született, eseti döntése értelmében "nem lehet a bírósági vagy szabálysértési eljárásban hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik" (BH 1985. 57). 
 
Néhány évvel ezelőtt pedig rögzítésre került, hogy más nyilatkozatát tartalmazó hangfelvétel akkor is felhasználható a polgári perben bizonyítékként, ha személyhez fűződő jogok megsértésével keletkezett, vagy jutott nyilvánosságra (BH 2001. 110.).
4 db beadványomat visszavonatta velem (hangfelvétel)
Ügyvédem más elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni, írásban kért másik időpontot az ügyintézőtől. Ő ezt nem vette figyelembe, és diszkriminatívan beengedte erre a meghallgatásra volt férjem ügyvédjét, azt gondolom, hogy mi ezzel hátrányos helyzetbe kerültünk.
 
2008. január 19.
- lányom írt a gyámhivatalnak, ügyvédünk segítségével, mivel Hné gyámhivatali ügyintéző nem azt vette jegyzőkönyvbe, amit lányom mondott.
 
2008. március 3. – Jegyzőkönyv
- 2008. januárban lányom elmúlt 15 éves. Ő döntött úgy, hogy nem kíván részt venni az esedékes láthatáson. A gyámhivatali ügyintéző pedig azt írja a jegyzőkönyvbe, hogy én nem teszek eleget a bírói ítéletben foglaltaknak. Valamint vegyem tudomásul, hogy a beadványaimat csak tájékoztatásként kezelik.
 
2008. március 3. 
- panasz levelem az OBH-hoz – a gyámhivatali ügyintéző azt mondta nekünk, hogy csak akkor lehet felfüggeszteni a gyámhivatali eljárást, ha az apa bántalmazza a gyermeket. 
 
2008. március 6.
- kérelmeztem a kapcsolattartás korlátozását a GYÁMHIVATALTÓL, mivel a bíróság azóta sem döntött az ügyben.
 
2008. március 11.
- harmadik beadványunk a bíróság felé a kapcsolattartás megváltoztatását illetően.
2008. március 9-ig volt a bíróság hatásköre a kapcsolattartás megváltoztatása, de a bíróság semmit nem tett ez ügyben.
 
2008. március 17. – Jegyzőkönyv
- dr. Ny.B bíró azt mondta a gyámhivatalnak, hogy 2008. március 13-án nyújtottam be a bíróság felé a kapcsolattartás újraszabályozása tárgyában kérelmet.
Ez nem felel meg a valóságnak!!! Ez már a harmadik kérelem volt ez ügyben.
 
2008. március 19. – ..-...-../2008. – Határozat
- a gyámhivatal újra szabályozta a kapcsolattartást, mely szerint „kk. ...... ...... ...... gyermek és ...... ...... ...... külön élő szülő közötti kapcsolattartást nem szabályozom.”
Ilyen határozatot nem is hozhatott volna a gyámhivatal. Mi kértük a láthatás csökkentését havi egy alkalomra, de se a bíróság, se a gyámhivatal nem foglalkozott vele. Volt férjem azt kérte, hogy többet ne kelljen részt vennie a láthatásokon, és a gyámhivatal elsőre helyt adott a kérésének. Ez is diszkrimináció.
 
2008. március 21. – ..-...-../2008. – Végzés
- ismét felhívják a figyelmemet, hogy szüntessem meg a jogellenes magatartásomat. (?????)
Megint olyat ír le a gyámhivatal, ami nem felel meg a valóságnak.
 
2011. március 16. – ....-...././2011. – Végzés
- a gyámhivatal összefoglalja egyoldalúan a több év alatt történteket ügyünkben a saját szemszögéből, ezzel a volt férjemnek kedvezve. Az, amit én írtam vagy jegyzőkönyvbe mondtam, nem szerepel benne sehol.
- a gyámhivatal is elismeri, hogy az elsőfokú eljárás indokolatlanul hosszú ideig elhúzódott.
 
2012. február 06. – ../....././2012.
- a bíróság bekérte a gyámhivatali anyagot a gyámhivataltól. 
 
2006-tól  2011-ig én és gyermekem összesen 43 db beadványt nyújtottunk be a gyámhivatal felé, melyekben leírtuk, hogy a volt férjem hogyan, vagy egyáltalán nem élt a láthatás jogával. Ezekből a beadványainkból 1 db-ot küldött el a gyámhivatal a bíróságnak. Volt férjem több beadványát is becsatolták, melyek nem az igazat tartalmazzák, ezért ránk nézve nem előnyösek.
Még 2007-ben kértük a gyermektartásdíj megemelését a bíróságtól. Ezzel a 2011. október 20-i tárgyaláson kezdett el foglalkozni a bíróság. Időközben gyermekem betöltötte 18. életévét és az édesapja azt mondja, hogy nem akarja fizetni a 15.000,- HUF tartásdíjat sem közös gyermekünknek, és visszamenőleg visszakéri a 18. születésnapjáig, vagyis 2011. január ..-ig.
 
A bíróság a gyámhivatali anyag alapján akarja eldönteni 2012-ben, hogy gyermekem, aki még tanul (2013-ban fog érettségizni, mert 5 éves, nyelvi előkészítős osztályba jár) érdemtelen a gyermektartásdíjra vagy sem. Az édesapja szerint érdemtelen, pedig gyermekem semmi olyat nem tett, amivel ezt kiérdemelte volna. Idén is többször akart találkozni az apjával, de annak egyik időpont sem jó, pedig munkanélküli.
 
BH 1994. 601.
Nagykorú gyermek tartásra való érdemtelenségének vizsgálatánál kizárólag a tartásra jogosított gyermek nagykorúsága idején tanúsított magatartást lehet figyelembe venni, még akkor is, ha a szülő és gyermek közötti kapcsolat megromlása már a gyermek kiskorúsága idején megkezdődött [Csjt. 60. § (2)-(3) bek., XXIX. sz. PED].
 
„Az említett jogszabályokból és iránymutatásból következik, hogy az érdemtelenség vizsgálata során kizárólag a tartásra jogosult gyermek nagykorúsága idején tanúsított magatartást lehet figyelembe venni, még akkor is, ha a szülő és a gyermek közötti kapcsolat megromlása már a gyermek kiskorúsága idején megkezdődött. Nem kétséges továbbá az sem, hogy a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése értelmében az érdemtelenséget (vagyis az annak alapjául szolgáló súlyosan kifogásolható magatartást) a tartásra kötelezettnek kell bizonyítania, míg annak bizonyítása, hogy azt a kötelezett felróható magatartása váltotta ki, a tartásdíj iránti igénnyel fellépő felet (az adott esetben a felperest) terheli.
 
A bíróság a fenti szabályt semmibe vette, amikor bekérte a gyámhivatali anyagot a gyámhivataltól a volt férjem kérésére. 
 
Azt gondolom, hogy életszerű, hogy annyi beadványt írtam. Ha a volt férjem a bírósági egyezségben foglaltak alapján élt volna a láthatás jogával, és a gyámhivatal is tudta volna, hogy mit csinál, akkor nem lett volna okom beadványokat írogatni.
 
2012. április van és még semmi sem történt az ügyben a legutóbbi tárgyalás január 20-án volt.
 
 
 
Időközben az alábbi levelet küldtem a bíróságra.
 
 
 
 
 
...... ..... felperesnek ..... ...... .... alperes ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt folyamatban lévő .....XVIII......./2004. számú perében az alábbi  
 
 
k é r e l m e t
 
terjesztem elő.
 
 
 2012. február ..-én éltem az irat betekintési jogommal. Iratbetekintés során azt tapasztaltam, hogy a XVIII. kerületi Gyámhivatal ismét elfogult volt és csak néhány iratot csatolt be, csak azokat, amik az volt férjem részére előnyösek.
 Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az általam csatolt listán lévő összes iratot kérje be a gyámhivataltól, mert csak ezek ismeretében hozhat a bíróság elfogulatlan döntést az üggyel kapcsolatban.
Azt gondolom, hogy jogunk van a tisztességes eljáráshoz, mely jogunk sérülhet a gyámhivatal diszkriminatív hozzáállása miatt.
 A gyámhivatalnál minden a listámon szereplő iratnak meg kell lennie, ha mégsem, akkor én be tudom nyújtani a bíróság felé, ami esetleg hiányzik.
Ügyvédem, dr Krizsa Lajos már benyújtotta azt a nyilvántartást, melyből kiderül, hogy a volt férjem milyen időközönként élt illetve nem élt a láthatás jogával, ha a gyámhivatal nem lenne elfogult, akkor az én beadványaimat is elküldte volna a bíróságnak.
 
 
 
Tisztelettel: 
                 ...... .....

 

 

Kapcsolattartás újraszabályozása hozzászólásai

  • Melindafe Melindafe:

    Nekem lenne egy olyan kérdésem hogy az apuka befolyásolhatja vagy tilthatja ha a gyámügy egy láthatási kérvényt engedélyez joga van rá?

  • Melindafe Melindafe:

    Nekem lenne egy olyan kérdésem hogy az apuka befolyásolhatja vagy tilthatja ha a gyámügy egy láthatási kérvényt engedélyez joga van rá?

  • Erzsébet Erzsébet:

    Hogyan és mikor van mód arra, hogy a nagyszülő éljen a külön élő szülő helyett a bírói gyakorlatnak megfelelő szokásos kapcsolattartás jogával? A szülő első perctől önállóan nem élt ezzel a jogával, nálunk, általunk /nagyszülők/ történtek a megítélt kapcsolattartások. Szülő azonban magatartásával, és egyéb olyan helyzetekben veszélyeztette ilyen alkalmakkor a gyermekét egy idő után, hogy azokat jeleznünk kellett. Nem történt semmi. Newm tudjuk elérni a szokásos kapcsolattartás mértékét, de utóbbi esetben több mint három éve egyetlen napot sem állapított még meg a gyámhivatal, ellenben a szülő kapcsolattartási jogát másik szülő bíróság által megakarta vonatni, majd módositotta beadványát csökkentés iránt, melynek havi 1 nap kapcsolattartás lett a vége, ottalvás nélkül, de gyermek itt is veszélyeztetve van. Mit tehetnék én nagyszülő?

  • Kos07 Kos07:

    Premissza 1.:
    "A kapcsolattartásra jogosult szülőt a folyamatos kapcsolattartás keretében a gyermek elvitelének joga és visszavitelének kötelezettsége minden páros héten pénteken 17:00 órától vasárnap 18:00 óráig illeti meg."Premissza 2.: "Időszakos kapcsolattartás keretében az apát megilleti a gyermek általános iskolai tanulmányaik megkezdéséig, a nyári időszak alatt, általános iskolai tanulmányainak megkezdésétől a nyári szünetben - kétszer egy hét idő tartamban - július és augusztus hónap első teljes hetében az első napon 10:00 időtartamban az utolsó napon 18:00 óráig a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével."P remissza 3.: "Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás ideje alatt, valamint a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt, amelynek mértéke megegyezik a kapcsolattartásra jogosultat megillető időszakos kapcsolattartás időtartamával."Konkl

  • Kiszely Andrásné Kiszely Andrásné:

    A fiam válik, folyamatban van. Az asszony elköltözött, vitte a gyereket.
    A két ügyvéd előtt szóban megállapodtak a láthatás idejéről. Mivel semmilyen végzés nem volt, a gyerek láthatása rendszeresen meghiusúlt, nem érdekelte a megegyezés. Végül tanúkkal ment a láthatásra. Így tudtuk elérni, hogy a bíróság hozott ideiglenes végzést a láthatásra. A pótlásról nem rendelkezett. Ezt észre is vette.
    A végzés óta pedig "beteg a gyerek". Hol SMS-t ír, hogy levelet ad fel szerdán, hogy szombaton ne menjen, mert beteg a gyerek.
    Ha a Gyámhivatalnak jelezzük, és az anya hoz igazolást, - nem tudom - a fiam lesz a szemét, mert csak őt mocskolja, és még el is marasztalhatják. Egyébként olyan nagy baja nem lehet a gyereknek, mert dolgozik, egyszer sem volt táppénzen.
    Igazolás meg akkor van, amikor akarja. Telefon az orvosnak, nem viszem oviba, mert folyik az orra, majd megyek igazolásért 2 nap múlva.

    Milyen furcsa az élet. Egyik szülő azért harcol, hogy az apa miért nem megy a gyerekért, a másik apa pedig szeretne menni, de nem tudja kiharcolni.

  • Anna-Anett Anna-Anett:

    Kedves Anasztázia!

    Köszönöm a korábbi leveledet sokat segítettél vele. Sajnos még nincs vége az ügynek és nem is tudom mikor lesz pont a végén. Szeretném kérni a tanácsodat, a következő a helyzet: a kapcsolattartások alkalmával úgy tünik, hogy ellenem és családom ellen nevelik a gyermeket, amikor haza jön a gyermek mindig nagyon csúnyán beszél( kúrva, buta, megdöglesz te kúrva) és még ehez hasonlókat. Jeleztem a gyámhivatalnál ezeket a dolgokat, amit természetesen apuka tagadott, erre azt mondta az ügyintéző hogy igazságügyi szakértőt lehet kérni aminek a költségét nekem és apukának kell fizetni és akinek igaza lesz az vissza kapja a pénzt, de ha valamelyikünk nem fizet azzal elismeri, hogy a másiknak van igaza. Egyszerűen nem tudom elhinni hogy ha valaki nem áll úgy anyagilag hogy zsebből kifizessen 80eFt-ot akkor nincs igaza. Tudnál segíteni nekem, hogy hova fordúlhatné k vagy hogy mit tudok tenni? Válaszodat előre is köszönöm!
    Üdv: Anett

  • Anna-Anett Anna-Anett:

    Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, ugyanis nekem is problémám van a gyámhivatallal. 2012. április elején költöztünk el az élettársamtól a 3 éves lányommal. A kapcsolatunk 4 évig tartott ami alatt folyamatos volt a testi és a lelki bántalmazás aminek sajnos többször szem és fül tanúja volt a kislányunk mire végre sikerült elköltöznünk. Együttélésünk során nem sokat foglalkozott a kislánnyal az apukája, sokszor a szükséges gyógyszereket és vitaminokat sem vette meg a kislánynak, amire azért volt szükség mert csecsemő korától étvágyproblémával kezelik ami mára kiderült, hogy pszichésen van. Az első tárgyaláson a kislányt nálam helyezték el, de se a kapcsolattartásban sem a tartásdíjban nem sikerült megegyeznünk. Tartásdíjnak apuka 10000 Ft-ot ajánlott fel, pedig a keresete alapján több járna, a kapcsolattartást pedig úgy képzelte, hogy péntektől vasárnapig minden hétvégén és még hétköznap is 2 napot szeretett volna. Én pedig úgy gondoltam hogy két hetente 2 nap ott alvás nélkül. Ideiglenes intézkedést kértünk ami szerint úgy szabályozták a kapcsolattartást, hogy páratlan héten 2 hétköznap 9-18 és páros héten szombat vasárnap 9-18. A kislány egyébként elköltözésünk óta pszichológushoz jár aki alátámasztotta, hogy probléma van a gyermekkel és hogy csak fokozatossan ajánlja a kapcsolattartást. Közben a volt élettársam és a gyermektelen nővére folyamatosan jelentgetnek a családsegítőközpont nál hogy rossz körülmények között van a gyermek nálam és hogy nem tudom eltartani, állandóan ellenőrizgetnek, de apánál egyszer volt környezettanulmány, nálam viszont már háromszor. A találkozások előtt próbáltam a kislányt felkészíteni aminek az lett az erdeménye, hogy állandóan fáj a hasa, sokszor hányik, visszatartja a székletét és közben sír hogy nem akar apához menni, persze én ekkor nem engedttem hogy elvigye apuka amiért ő már jelezte is a gyámhivatalnál, hogy tiltom a gyereket tőle. Egyébként kivizsgáltattam a kislányom és semmilyen szervi bajt nem állapítottak meg, de minden orvos elmondta, hogy lehetnek pszichésen is ezek a tünetek. Közben én fellebeztem az ideglenes végzés ellen. Június 26-án volt a tárgyalás ahol újraszabályozták a kapcsolattartást úgy, hogy páratlan héten szerdán 15-18 és a többi az sajnos maradt a páros héten szo-va 9-18. Kikérték a pszichológus véleményét amit nem igazán fogadtak el így hivatalból elrendelnek egy másikat mert sajnos ezen a tárgyaláson sem sikerült megegyeznünk. Tárgyalás után mentünk a gyámhivatalhoz ahol előadtuk mindketten hogy milyért nem valósult meg a kapcsolattartás. Orvosi igazolásokkal tudom igazolni hogy a kislánynál milyen problémák vannak, de a gyámos ügyintéző erre azt mondta, hogy majd ő eldönti, hogy elgogadja-e és közölte hogy nem hiszi el hogy mindig beteg a gyermek. Majd következett a szerda amit sajnos elnéztem azt hittem hogy az nap van láthatás pedig jövő héten lett volna. A kislány elaludt 13.30-kor, szóltam az apának hogy alszik a gyermek és abban maradtunk hogy ha felébred akkor hívom azonnal. Ezután ő jelezte a gyámon ahol azt mondták hogy fel kell kelteni a gyermeket amin én teljesen kiakadtam hogy miért kéne egy 3 éves gyermeket felkelteni? Ezután felhívott telefonon az ügyintéző és ordított velem hogy ha nem adom oda a gyermeket akkor megbírságol. Édesanyám felhívta ezt az ügyintézőt aki vele is ordított és azt mondta hogy neki ehhez semmi köze. Másnap elmentem ehez az ügyintézőhöz és mondtam neki hogy ő nem a gyermek érdekeit nézi és hogy nem tűröm ezt a bánásmódot amire ő: mehetek bárhova úgy is neki van igaza és őt nem érdekli hogy a gyerek pszichológushoz jár mert én vagyok az okozója a gyermek bajának! Fel vagyok háborodva és ugyanakkor elkeseredve hogy hova fordúljak segítségért ahol figyelembe veszik a körülményeket, nagyon nem szeretném ha a kislányom egészségi állapota teljesen tönkre menne. Ha van bárkinek ötlete hogy hova fordúlhatnék, akkor ossza meg velem! Köszönöm!
    Anett

    • Anasztázia1993 Anasztázia1993:

      Kedves Anett!
      Ne haragudj, hogy csak most válaszolok arra, amit a blogban leírtál.Borzasztó,am iket leírtál, sajnos tényleg erről szól a valóság. A gyámhivatal nem a gyermek érdekeit nézi, hanem az idióta jogszabályokat, és nem tudom, hogy mi oknál fogva, de sokkal inkább hisznek az össze-vissza hazudozó apáknak, mint a gyermeke érdekét védő édesanyának.Nekem annyiból szerencsém volt, hogy amikor a volt férjem elköltözött tőlünk, a lányom már 11 éves volt, neki is voltak hasonló problémái, mint például hasmenés, étvágytalanság a láthatások előtt. Mivel 11 éves volt, csak 7 évet kellet leküzdenünk a nagykorúságáig.Azt javaslom, hogy minden eszközzel védd a kislányod érdekeit, még ha a gyámhivatal meg is akar győzni arról, hogy nincs igazad. A gyámhivatal felettese (?) a főjegyző, neki is lehet panaszt tenni, az Országgyűlési Biztosok Hivatalában is lehet panaszt tenni, az Igazságügyi Minisztériumban is lehet. Lehet, hogy eredménye nem lesz, de lesz nyoma, hogy te igenis jelezted, hogy problémái vannak a gyámhivatallal. Lehet hangfelvételt is készíteni, igenis felhasználható az igazunk bizonyítására, csak úgy csináld, hogy ne vegyék észre, mert nyilván nem fog beleegyezni. Mindenhova irkálni kell, azt fogják mondani majd, mint nekem, hogy ne dolgoztassak a hülye beadványaimmal egy egész államapparátust, de ne érdekeljen, ha nem írod le, akkor nem lesz nyoma, és olyan lesz, mintha nem lett volna problémád.Ha berendelnek, érdemes ügyvéddel menni, mert teljesen másképp viszonyulnak az emberhez. Tudom, hogy ez drága dolog, én is leginkább egyedül mentem, hülyére is akartak venni.Nagyon sok idő van még amíg a kislányod 18 éves lesz. Harcolj az igazadért, írjál le mindent, mindent fellebbezz meg és tegyél el minden iratot. Ha nagykorú lesz vége lesz az ügynek, és akkor lehet menni Strasbourgban, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való jogod polgári ügyben, a véleménynyilvánítás szabadságához való jogod, a hatékony jogorvoslathoz való jogod. Olyat is hallottam már, hogy nem kell megvárni az ügy végét, menet közben is lehet panaszt tenni Strasbourgban.Kitartást és sok erőt kívánok neked!Üdvözlettel: Lea Még annyi, hogy egy gyámhivatali ügyintéző nem bírálhatja felül az orvos szakvéleményét, milyen jogon is tehetné azt!!!Én lehet, hogy feljelenteném a gyámhivatali ügyintézőt, hivatallal való visszaélés miatt, és mert veszélyezteti a gyermekem egészségét, mert szakirányú végzettség nélkül felülbírálja az orvos szakvéleményét.

    • Rita87 Rita87:

      Kedves Anasztázia és Anett!
      Úgy tűnik nekem, teljesen szubjektív, hogy hol, kinek hisznek, anyának vagy apának. Kedves Anasztázia, legyen szíves, és ne általánosítson, mert a mi esetünkben az apuka által elmondottakat nem írták bele a végzésbe, pl. azt, hogy az anyuka nem volt hajlandó láthatásra odaadni a kislányt. Nálunk a gyámügyes hölgy nagyon kedves volt, bíztatott minket, ehhez képest a bíróságon jól pofára estünk. Csak remélni tudjuk, hogy az anyuka nem fog visszaélni a kizárólagos gyermekfelügyelettel. Amúgy most, hogy ezt megkapta, rábízta a mamára a kislányt, ő meg kiment külföldre. Nem értem, hogy akkor miért nem lehetett az apára bízni a gyereket, ha neki amúgy is ilyen tervei voltak, de ezzel már szerintem nem tudunk mit kezdeni, és nem is merünk azután, ahogy az apával bántak a bíróságon.Elnézést , tudom, hogy nem tartozik ez a hozzászólás szigorúan a témához, csak több ilyen hozzászólást, bejegyzést is olvastam mostanában, ahol anyukák panaszkodnak az eljárásra, miközben nekünk meg az volt a tapasztalatunk, hogy az anyának kedveznek. Itt a rendszerben lehet valami súlyos probléma, vagy az emberekben.Kitartást és sok sikert kívánok problémáik megoldásában!

    • Ildi721 Ildi721:

      Egy kérdésem volna a történetetekkel illetve az Anettnak adott válasszal kapcsolatban. a (már 18.évét betöltött) gyermek fordult Strasbourg-hoz? Vagy sikerrel teheti ezt a tisztességes eljéáráshoz való jogra és hatékony jogorvoslathoz való jogra hivatkozva a (felügyeleti jogokat gyakorló) szülő is?

    Szólj hozzá

0.008 mp