Bírósági Határozatok gyűjteménye

 

BH1998. 283. A gyermeknek az egyik szülőnél történt elhelyezése nem érinti a másik szülőnek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermekét rendszeresen látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, gyermekével a meghitt viszonyt fenntartsa. A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja, és ellene hangolja.
 
 
BH1999. 72.: A családi élet felelőtlen megbontása, a házastárs indokolatlan megszégyenítése és ennek rendszeres ismétlődése olyan magatartás, amelynek megállapítása esetén kétségessé tehető, hogy az adott szülő rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal.
 
 
BH1997. 81.: A kapcsolattartás módjának és időtartamának meghatározásánál is elsődleges szempont a gyermek érdeke, másrészt a döntésnél meghatározó szerepet játszanak az eset egyedi jellegzetességei, nem jogszabálysértő tehát egymagában az, ha a bíróság mindezekre figyelemmel a kapcsolattartást nem az általában szokásos módon és mértékben
biztosítja.
 
 
BH2001. 229. Az egészségügyi szakközépiskola elvégzését követően a főiskola védőnőképző szakán folytatott tanulmányok olyan szükséges tanulmánynak minősülnek, melyek a nagykorú gyermek tartásdíj iránti igényét megalapozzák. [1952. évi IV. törvény 60. § (2) és (3) bekezdés, 69/C. § (1) bekezdés, XXIX. PED].
 
 
BH2001. 20. A szülő - önkéntes vállalásának hiányában - a nagykorú gyermek által korábban megszerzett szakképesítéssel azonos vagy annál alacsonyabb szintű végzettséget nyújtó tanulmányok anyagi fedezetének biztosítására nem kötelezhető [1952. évi IV. törvény 60. § (1)-(2) bekezdés, XXIX. PED].
 
 
BH2001. 123: A gyermektartásdíj felemelésére sor kerülhet, ha a gyermek szükségletei azt indokolják, a kötelezett jövedelmi viszonyai pedig lehetővé teszik.
 
 
BH1997. 30.: I. A kötelezettől elvárható olyan jövedelemszerző tevékenység folytatása, amelyből a minimális mértékű gyermektartásdíjat fizetni tudja.
 
 
BH1997. 78.: A gyermektartásdíj megállapításánál az önadózás keretében bevallott adóköteles jövedelem mellett mérlegelési körbe kell vonni a vagyoni körülményeket is.
 
 
BH2002. 271.: A gyermektartásdíj felemelésére kerülhet sor akkor, ha a szülő életmódjából, költekezéséből a kimutatottnál lényegesen magasabb jövedelemre vonható le következtetés.
 
 
BH 1994.11.601 I. Nagykorú gyermek tartásra való érdemtelenségének vizsgálatánál kizárólag a tartásra jogosított gyermek nagykorúsága idején tanúsított magatartást lehet figyelembe venni, még akkor is, ha a szülő és gyermek közötti kapcsolat megromlása már a gyermek kiskorúsága idején megkezdődött [Csjt. 60. § (2)-(3) bek., XXIX. sz. PED]. II. A visszatérés szándékának meglétét vagy hiányát az elköltözés időpontjára vonatkoztatva kell vizsgálni [Csjt. 31/C. § (3) bek.]
 
 
Érdemtelenség -  szigorodó gyakorlat: a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot EBH 2007/1/1609 a kötelezett magatartásának értékelése.

 

Kfv. III. 25.316/1993. A fennmaradási engedély kiadásánál az építtetők építési jogosultságát is vizsgálni kell [1964. évi III. tv. 28. § (2) bek., 38. § (1) és (2) bek.]

 

BH 2002.9.355 I. A ráépítéssel való tulajdonszerzésnek az a feltétele, hogy az építmény tartós fennmaradásra alkalmas legyen, és az építtető az építmény létesítéséhez szükséges engedélyeket beszerezze [Ptk. 97. §, 137. § (2) bek., 686. §, 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 9. § (2) bek., Pp. 206.§]. II. Ha a jogosult késedelembe esett, a kötelezett kamatot nem tartozik fizetni [Ptk. 287. § (1) bek., 303. § (2)-(3) bek.].

 

BH 2001.1.19 A tartós értéknövekedést nem jelentő karbantartási, javítási, kisebb felújítási munkák a házastársak vagyoni viszonyai körében sem eredményeznek tulajdonjogot, csupán a közös beruházás arányos részének megtérítésére vezető igényt [Csjt. 27. § (1) bek., 31. § (5) bek., 31/C. § (1) és (3) bek., Ptk. 137. § (3) bek.].

 

BH+ 2005.9.415 Önmagában a bizonyítékok mérlegelésének a fél számára sérelmes eredménye nem ad alapot a jogerős ítélet felülvizsgálatára [Pp. 206. §].

 

BH+ 2006.7.299 A volt házasfelek egyikének különvagyoni ingatlanára fordított közös beruházás jogi sorsának rendezésekor nem a ráépítésre, hanem a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó családjogi szabályok irányadók [Ptk. 137. §, Csjt. 31. §].

 

BH 1997.2.72 I. A különvagyoni ingatlanra fordított közös beruházások jogi sorsának rendezésénél - nem a ráépítésre, hanem a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó családjogi szabályok az irányadók [Csjt. 27. § (1) bek., 31. § (2) bek., Ptk. 137. § (3) bek., PK 7. sz.]. II. A közös ingatlanok használatának rendezésénél a polgári jogi és családjogi szabályok együtt alkalmazandók [Ptk. 140. §, 141. §, PK 8. sz., Csjt. 31. § (5) bek.].

 

BH 1995.2.97 I. A házastársi közös vagyon megosztásánál irányadó szempontok [Csjt. 27. § (1) bek.] II. Az időmúlás szerepe a bizonyítékok értékelésénél [Pp. 164. § (1) bek., 206. §, 270. § (1) bek.].

 

BH 2001.1.19 A tartós értéknövekedést nem jelentő karbantartási, javítási, kisebb felújítási munkák a házastársak vagyoni viszonyai körében sem eredményeznek tulajdonjogot, csupán a közös beruházás arányos részének megtérítésére vezető igényt [Csjt. 27. § (1) bek., 31. § (5) bek., 31/C. § (1) és (3) bek., Ptk. 137. § (3) bek.].

 

BH 1999.6.261 A másodfokú eljárásban is lehet új tényt állítani és új bizonyítékra hivatkozni; a felajánlott bizonyítás mellőzésének okát a bíróságnak meg kell indokolnia [Pp. 163. § (1) bek., 206. § (1) bek., 221. § (1) bek., 239. §].

 

BH+ 2006.7.299 A volt házasfelek egyikének különvagyoni ingatlanára fordított közös beruházás jogi sorsának rendezésekor nem a ráépítésre, hanem a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó családjogi szabályok irányadók [Ptk. 137. §, Csjt. 31. §].

 

BH+ 2002.5.239 Az életközösség végleges megszűnése nem állapítható meg akkor, ha a házastársak érzelmileg elhidegültek ugyan egymástól, de közöttük - gyermekeik érdekében vagy más okból - a közös háztartás és a gazdasági együttműködés fennmarad [Csjt. 31. §, Pp. 206. § (1) bek.] (2) A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye.

 

BH 1997.2.72 I. A különvagyoni ingatlanra fordított közös beruházások jogi sorsának rendezésénél - nem a ráépítésre, hanem a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó családjogi szabályok az irányadók [Csjt. 27. § (1) bek., 31. § (2) bek., Ptk. 137. § (3) bek., PK 7. sz.]. II. A közös ingatlanok használatának rendezésénél a polgári jogi és családjogi szabályok együtt alkalmazandók [Ptk. 140. §, 141. §, PK 8. sz., Csjt. 31. § (5) bek.].

 

BH 1994.10.540 A különvagyoni igények bizonyításánál irányadó szempontok (Csjt. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek., 31. § (2) bek.).

 

BH 1994.3.137 A különvagyoni ingatlannal kapcsolatos jognyilatkozatok megítélése [Csjt. 28. § (1) bek., 31. § (2) bek., (5) bek., 31/B. § (3) bek., Csjté. 8. § (1) bek., Ptk. 207. § (2) bek., Pp. 275/A. § (2) bek.].

 

BH 2000.3.109 A lakáshasználati jog ellenértékének megállapításánál vizsgálandó körülmények [Csjt. 31/C. § (1)-(3) bek., 31. § (5) bek.].

 

BH 1996.9.479 A lakáshasználati jog ellenértékének megállapításánál irányadó körülmények (tartós közös használat, állagmegóvó és értéknövelő beruházás stb.) [Csjt. 31/C. § (1)-(3) bek., 31. § (5) bek.].

 

BH+ 2007.5.216 Nem jár lakáshasználati jog ellenértéke címén térítés annak a volt házastársnak, aki a másik házastárs különvagyoni lakásából önként, a visszatérés szándéka nélkül költözött el [Csjt. 31/D.§].

 

BH+ 2002.6.290 Nem jogosult lakáshasználati jog ellenértékére az a volt házastárs, aki a házastársa különvagyoni lakásából önként és a visszatérés szándéka nélkül költözött el [Csjt. 31/C. § (1)-(3) bek., 31/B. §].

 

BH+ 2001.1.20 A lakáshasználati jog ellenértékébe a jogosult helyett kifizetett, lejárt rezsiköltségből eredő követelés beszámítható. [Csjt. 31/C. §, Ptk. 296-297. §-ok].

 

EH 2007.1609 A nagykorú gyermek tartásra való érdemtelensége a különélő szülővel való kapcsolattartástól kellő indok nélkül elzárkózó, passzív magatartással is megvalósulhat [Csjt. 60. §].

 

BH+ 2006.7.299 A volt házasfelek egyikének különvagyoni ingatlanára fordított közös beruházás jogi sorsának rendezésekor nem a ráépítésre, hanem a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó családjogi szabályok irányadók [Ptk. 137. §, Csjt. 31. §]. A jóhiszeműség és tisztesség elve: Ptk. 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

 

BH1997. 72.I. A különvagyoni ingatlanra fordított közös beruházások jogi sorsának rendezésénél - nem a ráépítésre, hanem a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó családjogi szabályok az irányadók [Csjt. 27. § (1) bek., 31. § (2) bek., Ptk. 137. § (3) bek., PK 7. sz.]

 

BH1992. 236. III. Volt házastársak esetén a használati díj megállapításánál az életközösségmegszakadásának körülményeit vizsgálni kell. [Ptk. 137. § (3) bek., Csjt. 27. § (1) bek.]

 

BH2001. 19. A tartós értéknövekedést nem jelentő˝ karbantartási, javítási, kisebb felújítási munkák a házastársak vagyoni viszonyai körében sem eredményeznek tulajdonjogot, csupán a közös beruházás arányos részének megtérítésére vezető˝ igényt [1952. évi IV. törvény 27. § (1)bekezdés, 31. § (5) bekezdés, 31/C. § (1) és (3) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 137. § (3)bekezdés].

 

BH+ 2005.10.450 Bíróság előtt folyamatban lévő polgári perben a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a bizonyító fél kötelezettsége. Ezért olyan - a másik fél magántitkát is tartalmazó - bizonyíték csatolása, amely a kereseti kérelemmel releváns módon összefügg, a másik fél személyhez fűződő jogát nem sérti [Ptk. 75. §, 81. §].

 

 

Tájékoztatási kötelezettség - Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma

 


 
0.081 mp