Családjog - vagyonmegosztás

Házassági vagyonjogi perek, vagyonmegosztás:

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt

• akár együttesen,

• akár külön-külön szereztek

kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

Vagyonmegosztásra nem csak a házasság felbontásakor, hanem a házasság alatt is sor kerülhet, akár bíróság által, akár a felek által kötött szerződés formájában.

A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.

A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását is. Ennek során nemcsak a meglévő vagyontárgyaknak a felek közötti elosztását lehet igényelni, hanem a megtérítési igények (beruházások, adósságok törlesztése, stb.) rendezését is.

A felek közötti megállapodás létrejöhet:

• peren kívül vagy

• perben (bíróság által jóváhagyott egyezséggel).

A peren kívüli megállapodáshoz nem kell a bíróság jóváhagyása és az a Csjt. értelmében alapvetően nincs alakszerűséghez kötve, vagyis létrejöhet akár szóban, akár írásban, de még ráutaló magatartással is, kivéve, ha más jogszabály mégis meghatározott formához köti (pl. ingatlanra vonatkozóan a Ptk.). vagyonmegosztás Ingatlanjog

A perbeli egyezség megkötése lehet:

• kötelező (pl. a megegyezéses bontásnál), de

• létrejöhet pusztán a felek akaratából is.

Amennyiben a felek megállapodása teljesíthetetlen, végrehajthatatlan kitételeket tartalmaz, az ilyen egyezség jóváhagyását a bíróság megtagadja.

Az egyezség jóváhagyása jogerős megtagadásának következménye az, hogy a tárgyban - hacsak a felek a per megszüntetését nem kérik - a bíróság dönt.

A bírósági ítélettel történő rendezésnél a felek teljes vagyoni helyzetét fel kell deríteni.

A bírói döntés (ítélet) elengedhetetlen segédeszköze a vagyontárgyak, jogok, kötelezettségek számbavétele, a vagyonmérleg. Fontos azonban, hogy a számbavétel érdekében a bíróság hivatalból nem folytathat le bizonyítást, hanem a felek által rendelkezésre bocsátott peradatok alapján kell valamennyi igényről döntenie.

Az érvénytelenítési és a bontókeresettel a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi kereset is összekapcsolható, illetve az ilyen igény viszontkeresettel érvényesíthető.

A vagyonjogi keresetre a házassági perekre vonatkozó különleges szabályokat nem kell alkalmazni, az teljesen hétköznapi vagyonjogi pernek minősül. Ha a bíróság a kötelék kérdésében részítélettel dönt, akkor a vagyonjogi kereset tárgyában a per csak a részítélet jogerőre emelkedése után folytatható.

Ha a felek a kötelék és a vagyonjog kérdésére egyaránt kiterjedő ítélet ellen csak a vagyonjogi kérdésekben terjesztenek elő fellebbezést, a kötelék kérdésében hozott ítéleti rendelkezés jogerőre emelkedik, és arra a fellebbezési kérelem és a csatlakozó fellebbezés utólag sem terjeszthető ki.

Igazságszolgáltatás Magyarországon

Könyvajánló

Családjog - vagyonmegosztás