1. Gyermekelhelyezés a szülők megegyezése alapján

Ha a házasságot felbontják, határozni kell a gyermek hol, melyik szülőnél nyerjen elhelyezést.

Erről elsősorban a szülők döntenek, és egyezségüket az eljáró bíróság hagyja jóvá. Megegyezésen alapuló bontás esetén a gyermek elhelyezésében való megegyezés kötelező.

A szülőknek a gyermek elhelyezésének és további nevelésének kérdését úgy kell rendezniük, hogy az a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a lehető legjobban biztosítja. 

Az egyezség a szülőket mindenkor köti,  megváltoztatását csak meghatározott törvényi feltételek megléte esetén, a bírósági jóváhagyástól számított 2 éven belül lehet kérni a bíróságtól, akkor, ha
• a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha
• a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.
 A 2 éves határidő leteltét követően már nem egyezség megváltoztatása iránt kell keresetet benyújtani, hanem a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti külön perindításnak van helye.

2. Gyermekelhelyezés a bíróság döntése alapján

Ha a szülők a gyermekelhelyezés kérdésében nem tudnak megállapodni, a kérdésben a bíróság  dönt. A bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítottnak látja.
A gyermekelhelyezési per során  vizsgálnia kell azt is, hogy van-e még remény a család egységének helyreállítására. Ha viszont a bíróság az eljárás során úgy látja, hogy a házasság  véglegesen megromlott, és így annak fenntartása a gyermek érdekeit sem szolgálhatja, - az érintett gyermek(ek) érdekében -az elhelyezés iránt indított pert a lehető leggyorsabban be kell fejeznie.

A bíróság döntésének alapjai
Törvényi alapelv, hogy a gyermekelhelyezés során  mindig a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Ezen túlmenően a bíróságnak - a döntését megelőzően - a lehetséges összes körülményt gondosan meg kell vizsgálnia .

2/1. Testvérek elhelyezése
Amennyiben a bíróságnak több gyermek elhelyezése kérdésében kell döntenie, törekednie kell arra is, hogy a gyermekek lehetőség szerint a szülők különválása után is együtt maradjanak. 
Ha mindkét szülő egyformán kedvező feltételeket tudna is biztosítani a gyermekeknek, akkor is csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztva elhelyezni. 

A gyakorlatban azonban előfordul, hogy az egyik testvér az egyik, a másik a másik szülőnél él már hosszabb ideje, és a házasság felbontásáig a család szétválása gyakorlatilag megvalósult. Ilyen esetben a szülőknek azt a megállapodását, hogy a gyermekek megosztva kerüljenek elhelyezésre, a bíróság jóváhagyhatja. 
Viszont a bíróság a szülők megállapodásának hiányában, vagy erre irányuló kérésük ellenére is határozhat úgy, hogy több gyermek esetén a testvérek külön-külön szülőnél kerüljenek elhelyezésre, amennyiben ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyermekek kívánságának megfelelően (érdekeikkel megegyezően) történik.

2/2.A gyermek meghallgatása
Az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek biztosítani kell, hogy a véleményét a gyermekelhelyezés során kifejthesse.
  Általános szabály, hogy a 14. életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntést a bíróság csak a gyermek beleegyezésével hozhatja meg kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti. 

Amíg a gyermek nevelésére valamelyik szülő alkalmas, a gyermek más személynél általában nem helyezhető el.

Ritkán a bíróság a közeli rokonok közül választja ki a gyermek gondozására alkalmas személyt.
Amennyiben a gyermeket harmadik személynél helyezik el, úgy már nem szülői felügyeletről, hanem gyámságról beszélünk.

3. A gyermek elhelyezésének megváltoztatása.

A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni a bíróságtól, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők egyezsége alapult, vagy amelyre a bíróság a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak, és emiatt az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő, a gyámhivatal és az ügyész indíthat pert, de más (pl. harmadik) személy már nem. Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.